Gyenge fizikum, Max Brod és Dora Diamant megszegett fogadalma, befejezetlen művek, Gestapo által lefoglalt művek, és a híresen hatalmas libidó. 130 éve született Franz Kafka, úgyhogy felültünk a Google Street View vonatára, hogy megkeressük a "tipikus közép-európai realistát" a mai Prágában. David Grossman szerint minden író életében beköszönt a Kafka-korszak, ki könyvet ír róla, ki újraolvassa a műveit. Annyi bizonyos, hogy ahová lépett, emlékhely termett. De minimum egy vendéglátóipari egység.
„Valaminek a helyes értelmezése és ugyanannak a dolognak a félreértése nem zárja ki egymást.” Például A kastély című Kafka-történeté, ami (bár a szerző semmilyen bizonyítékkal nem szolgált rá) az összeesküvés-hívők szerint Prága kastélyában játszódik. Ez már sosem fog kiderülni, de az tény, hogy a monumentális épületegyüttest legalább befejezték, nem úgy, mint a regényt.
1916-ban Franz és testvére, Ottla, bérelt egy kis középkori házat a prágai Arany utcácskában. Az utcára ma a festői, Kafka 22-es szám alatt álló házára pedig a szuvenírbolt kifejezés a legtalálóbb.
Kafka legalább akkora kávéház-junkie volt, mint a nyugatosok. A Café Louvre-ban például a Brentano Körrel járt, hogy megvitassa a német filozófus, pszichológus, Franz Brentano kijelentéseit. Vajon hányféle hideg és meleg ital viselheti a depresszív közép-európai realista nevét? (Murakami után legalább a Sex on the Beach lehetne pár helyen Kafka on the Shore.)
A nagyszerű halál eljövetele után Kafka sem úszhatta meg, hogy hűtőmágnesekre, bögrékre, és nemtől és kortól függetlenül mindenkin előnytelenül álló pólókra nyomják az arcképét. „Csak ne keltsünk figyelmet! Viselkedjünk nyugodtan, ha mégúgy berzenkedünk is ellene.” Ez akár az életét és műveit feldolgozó múzeum házirendjének első pontja is lehetne, helyette egy kiragadott részlet A perből.
Mindössze nyolcvan évvel halála után, Kafka szobrot is kapott a zsidó negyedben, a Dunsi utca közepén, egy templom, és egy zsinagóga árnyékában. Az író az utca másik oldalán, a 27-es szám alatt lakott, és minden nap többször is elsétált leendő bronzképmásának helyén. Jaroslav Rona szobrán egy fej nélküli óriás cipeli nyakában utasát, pont mint Kafka korai novellájában, az Egy küzdelem leírásában. Bár abban a sztoriban egyik fél sem veszítette el a fejét.
A megboldogult Kafka Kávézót elsöpörte a gasztro- és bisztróforradalom, helyén ma már az olasz konyhával csábító KAFKA Snob Food áll. Az ízlés változik, Kafka örök. De vajon ide hozta volna Josef K. olasz ügyfelét?
