Ma ötven éve gyilkolták meg Dallasban az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt. A merénylet nemcsak a politikai elemzők és a történészek, de az írók fantáziáját is megmozgatta, sorra születtek a fiktív életrajzok és összeesküvés-elméletek, és számtalanszor elhangzott az örök kérdés, mi lett volna, ha? Összeszedtük a top 4 Kennedy-regény és hozzácsaptunk egy nonfictiont, Norman Mailertől.
Don DeLillo: A mérleg jegyében
DeLillo regénye a JFK elleni merénylet 25. évfordulójára jelent meg, és azonnal bestseller lett. A híres Fehér zajt követően Lee Harvey Oswald fiktív életrajzát olvashatjuk, ami természetesen valós adatokon nyugszik. Mindenkit érdekel a merénylő személyisége, élete és indítékai, DeLillo alaposan meg is rajzol egy fiktív portrét - a gyerekkorától kísérjük végig a főszereplő életét, miközben feltárul a CIA egyik munkatársának nyomozása is. Ezt az idézetet sokan lehozzák a könyvismertetőkben, mi sem teszünk máshogy: "Egy olyan esetben – írja DeLillo –, amikor a híresztelések, tények, a hivatalos ködösítés, az ellentétes bizonyítéksorok és a több tucat útvesztőszerű elmélet kibogozhatatlanul összekeverednek egymással, talán úgy tűnhet, hogy egy kitalált regény csak egy újabb bejegyzés lehet a nem tudás krónikájában. Mivel azonban ennek a könyvnek a célja nem a tényekkel alátámasztható igazság, és mivel ez a könyv csak önmaga, külön és önmagában áll, az olvasó itt talán menedéket találhat, ahol nem kényszerítik a féltékenyek, nem csábítják reménytelen bolyongásra a lehetőségek ezrei, és ahol nem éri el a találgatások hullámverése, amely az évekkel csak tovább dagad és tovább szélesedik."
Norman Mailer: Oswald meséi (1995)
Mailer negyven éves volt, amikor JFK meghalt. Később, részben DeLillo könyve miatt ő is megírta saját történetét, ami magyarul Lee Harvey Oswald és Oswald meséi címen is megjelent. Társával, Larry Schillerrel félévre Minszkbe és Moszkvába utaztak, hogy kikutassák Lee Harvey Oswald Szovjetunióban töltött éveit: ötven interjút készítettek, használták a KGB lehallgatási anyagait. Mailer a végén egy magányos, béna marxistát ismert meg Oswaldban. Sokáig elég jó a könyv, de ahogy Weyer Balázs írta Könyvvizsgáló című sorozatában: "A Kennedy-gyilkosság, a történelem egyik legnagyobb összeesküvéselmélet-mágnesének leírása azonban sokkal gyengébb lábakon áll. Ekkor kicsúszik a talaj a szerző lába alól, és bár a leírások egyre részletesebbek és a Warren-bizottság dokumentumai is izgalmasak, épp akkor bújik elő belőle a regényíró, amikor a legnagyobb szükség lenne kemény tényekre. A két legnagyobb kérdés (Oswald ölte-e meg Kennedyt? Ha igen, magányos őrültként vagy megbízásból?) ügyében elcsábul és spekulatív zsákutcákba jut."
James Ellroy: Amerikai tabló (1995)
A Time magazin megjelenésének évében az év legjobb regényének választotta a könyvet, ami a JFK elleni merényletnél fejeződik be, 1963. november 22-én. A Fekete dália és a Szigorúan bizalmas szerzője, James Ellroy kemény, mocskos világot tár elénk, és csúcsformában pörög, hogy megmutassa, szerinte mi vezetett a történtekig. Regénye 1958-ban kezdődik, és három férfi történetét mutatja be, akik a törvény jó oldalán harcolnak a bűnelkövetők ellen. Az FBI, a CIA és a maffia színes és korrupt kapcsolathálóját addig-addig szőtték, hogy csak egy merénylettel lehet kibogozni. Hollywoodi pletykák szerint James Franco rendezne filmet a regényből.
Stephen King: 11/22/63 (2011)
Mi lett volna, ha John F. Kennedyt nem gyilkolják meg ötven évvel ezelőtt? Ezzel a gondolattal játszott el Stephen King időutazós regényében, amelyből nemrég a The Independent közöl részletet az elnök halálának közelgő évfordulója alkalmából. A halálos beteg Al Templeton felfedez egy múltra nyíló kaput, és meggyőzi irodalomtanár barátját, Jake Eppinget, hogy térjen vissza 1963-ba, és próbálja megállítani Oswaldot. A férfi őszintén hisz benne, hogy ha sikerül megakadályozni a merényletet, olyan események is elkerülhetők, mint a vietnami háború, vagy Martin Luther King meggyilkolása. A regény ötlete már 1972-ben foglalkoztatta Kinget, de akkor még túl érzékenynek találta a témát, és túl nagy falat lett volna számára a kutatómunka. Ma már örül hogy várt a sztori megírásával, de hangsúlyozta, könyve csak fikció, és nem ad választ a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Jim Lehrer: Top Down (2013)
Természetesen a merénylet ötvenedik évfordulóján sem maradunk Kennedy-regény nélkül. Az amerikai újságíró, író, Jim Lehrer a mi lett volna ha? kérdés köré építi legújabb könyvét, ami két férfi férfi életének alakulását járja körbe a gyilkosságot követő időben. Lehrer újságíróként tevékenykedett Dallasban a merénylet idején, a regénybe saját élményeit is beleszőtte. A Top Down az elnöki limuzin tetejére utal, ami, ha felhajtották volna, talán egész máshogy alakíthatta volna a történelmet. A döntés nemcsak az elnöki család életét változtatta meg, de a veterán titkos ügynök, Van Walters rémálmainak is visszatérő jelenete lett. Öt évvel az eseménye után egy fiatal újságíró kétségbeesett hívást kap az ügynök lányától, aki arra kéri, segítsen megszabadítani apját a démonjaitól. Méghozzá úgy, hogy kideríti, mi történt volna, ha nem hajtják le a limuzin tetejét. Az újságírónak csak élete nagy sztorija a tét, de Waltersnek a józan esze, a ballisztikai vizsgálat pedig ezúttal életeket menthet. „Letehetetlen történelmi regény egy thriller dobogó szívével”, írják róla a kritikusok, mi pedig nem értjük, hogy ez a sztori miért csak most, ötven évvel a történtek után jutott eszébe valakinek.
