Hogyan befolyásolja a CIA Hollywoodot?

.konyvesblog. | 2013. március 12. |

Jelenet A Bin Láden-hajsza (Zero Dark Thirty) című filmből

Az Argo-akció és A Bin Láden hajsza csak kettő az utóbbi időszak filmjei közül, melyeken a CIA alaposan rajta hagyta kézjegyét. Nemrég megjelent könyvében (The CIA in Hollywood: How the Agency Shapes Film and Television) Tricia Jenkins éppen ezt a témát, nevezetesen a CIA és Hollywood évekre visszamenő kapcsolatát kutatja.

Hollywood az egyetlen, melyen keresztül a nagyközönség tudomást szerezhet az Ügynökségről – nyilatkozta Paul Barry, a CIA összekötő ügynöke Jenkinsnek. Ami annyira nem is csoda, hiszen a szórakoztató-, és különösen a filmiparnál nem is kell jobb arra, hogy az Ügynökség pozitív képet közvetítsen magáról, vagy – rosszabb esetben – javítson a róla kialakult negatív imázson.

Itt van rögtön az Argo-akció (bővebben itt és itt), amely éppen arról szól, hogyan szabadított ki a CIA hat amerikai diplomatát Iránból, a túszdráma idején. A film egy rövid történelmi áttekintéssel kezdődik, amelyből megtudjuk, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 1953-ban államcsínnyel eltávolította a demokratikusan megválasztott akkori iráni elnököt, lehetővé téve ezzel, hogy a sah visszatérjen a hatalomba.

Ben Affleck az Argo-akció című Oscar-díjas film egyik jelenetében

Az Affleck-film ugyanakkor arról már elegánsan megfeledkezik, hogy éppen a puccs volt az, amely elhintette az Egyesült Államokkal szembeni gyűlölet magvait, és végső soron a túszdrámához vezetett. Ehelyett nézőként éppen annak drukkolhatunk, hogyan menti ki a CIA szimpatikus, jóképű, fiatal ügynöke, a Ben Affleck alakította Tony Mendez az amerikai diplomatákat a forrongó Teheránból.

A film végén, a stáblistát követő feliratok mindenesetre leszögezik, hogy a CIA nem hagyta jóvá és nem támogatta a film előállítását, utalva arra, hogy a produkció teljesen független a Központi Hírszerző Ügynökségtől. Jenkins megállapítása szerint azonban az üzenet mégis egyértelmű. Azaz: a CIA akciók sorozatát hajtja végre a legnagyobb titokban, ezek célja pedig nem más, mint hogy a nemzet biztonságát garantálják.

A számottevő befolyással bíró amerikai kormányzati ügynökségek közül mindazonáltal a CIA volt az utolsó, amely formális kapcsolatokat alakított ki a moziiparral, valamikor a kilencvenes években. Az Ügynökség ugyanakkor már több produkción is otthagyta a kézjegyét (a könyv ezek közé sorolja a J.A.G. – Becsületbeli ügyek, Az Ügynökség, az Alias, a 24 és a Kettős ügynök című sorozatokat, valamint A közellenség, a Rossz társaság, A rettegés arénája, a Beavatás, a Sziriana, a Kiadatás és a Charlie Wilson háborúja című filmeket).

Jenkins szerint a CIA-val szembeni egyik legnagyobb tévedés, hogy az Ügynökség szánt szándékkal távol tartja magát a nyilvánosságtól. A valóság ezzel szemben az, hogy a CIA emberei nagyon is tisztában vannak azzal, mekkora adu a kezükben, ha ők maguk alakíthatják a közvéleményben a szervezetről kialakult vagy kialakítandó képet.

Ezek után azonban nem kell meglepődni, hogy az a kép, amely a moziba járók vagy a tévénézők fejében kialakulhatott a CIA-ról vagy akcióiról, esetleg a szervezet belső működéséről, az pontosan az az imázs, amelynek formálására, kialakítására az Ügynökség már jó pár éve törekszik. A Jenkins-könyvhöz hasonló kezdeményezések ugyanakkor arra bátoríthatják a nézőket, hogy a jövőben kritikusabb szemmel nézzék a fentiekhez hasonló produkciókat. Ami nem jelenti azt, hogy ne szórakozhatnának nagyon jól (a szó pozitív értelmében) ezeken a filmeken.

Az összeállításhoz a salon.com és a Jenkins-könyv interneten is elérhető egyes részeit használtuk fel.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.