Hogy működik az irodalmi Nobel-díj?

Hogy működik az irodalmi Nobel-díj?

.konyvesblog. | 2013. október 10. |

A képen megmutatjuk, hogyan jelentik be a díjat

Minden évben a hagyományokat szigorúan követve választja ki 1901 óta az irodalmi Nobel-díjasokat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön jelenti be, ki kapja idén az elismerést. A testület összetételét és munkáját még régebbi, az akadémia 1786-os alapításáig visszanyúló rendelkezések szabályozzák. Tegnap a lényeget megírtuk, de ez egy sokkal részletesebb ismertető haladóknak!

A svéd nyelv ápolására III. Gusztáv király által alapított intézmény - amely a királyi akadémiák sorába tartozik - az előírások szerint összesen 18 embert számlál, mindannyian életre szóló tagsággal bírnak.

Kerstin Ekman több mint két évtizede inaktív tagja a testületnek: az akadémia tagjai között vita alakult ki arról, hogy állást foglaljon-e a Salman Rushdie-t ért halálos fenyegetések után, és miután az a döntés született, hogy nem, Ekman két társával együtt elhagyta az akadémiát. Tagsága azonban élete végéig megmarad (Werner Aspenström és Lars Gyllensten már korábban elhunyt).

Az akadémia soraiba tavasszal választottak új tagot Knut Ahnlund helyére, Sara Daniust azonban csak decemberben iktatják be hivatalosan. Érdekesség, hogy 1996 óta Ahnlund szintén távol tartotta magát a testülettől, előbb a főtitkárokkal - Sture Allénnal és utódával, Horace Engdahllal - való konfliktusai, később pedig amiatt, hogy Elfriede Jelineknek ítélték oda a díjat 2005-ben.

Az irodalmi Nobel-díjasról szóló döntést az akadémián belüli öttagú bizottság készíti elő. A testület tagjait három évre választják. A Nobel-díjról folytatott tanácskozások és a jelöltek listája 50 évig titkos.

A De Aderton, azaz a Tizennyolcak néven emlegetett akadémiát évek óta bírálatok érték, mondván, hogy túlságosan is Európa-központú. A testület ezért az utóbbi idősben a korábbinál több szakértőt kér fel, hogy nagyobb figyelem háruljon az Európán kívüli nyelveket képviselő írók alkotásaira. Tavaly kínai író, Mo Jen kapta a Nobel-díjat.

A jelölési folyamat első lépéseként a bizottság szeptemberben 600-700 szervezetet vagy személyt kér fel levélben, hogy tegyen javaslatot a következő évi díjazott személyére. Ajánlást korábbi díjazottak, nyelv- és irodalomtudósok, tudományos intézmények, illetve írószövetségek is tehetnek. Saját magát senki sem jelölheti, az indítványoknak legkésőbb január 31-ig kell beérkezniük Stockholmba.

Ezt követően a Nobel-bizottság áprilisra 15-20 fős névsort állít össze az akadémiának, a lista májusban ötfősre szűkül. Ezt követően az akadémia tagjai a nyár folyamán tanulmányozzák a jelöltek munkáját, a bizottság tagjai pedig beszámolókat készítenek. Az akadémia tagjai szeptemberben találkoznak, hogy megvitassák a listán szereplő írók érdemeit.

A díjazottról október elején döntenek: az akadémiai tagok legalább felének szavazatát elnyerő jelölt kapja az irodalmi Nobel-díjat, melyet Alfred Nobel (1833-1896) kémikus, feltaláló és multimilliomos alapított.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak.