A világon egy évben kétmillió könyv jelenik meg a Wikipédia szerint, ebből Magyarországon tizenkétezer. Ennek a töredékét sem vagyunk képesek elolvasni, de hogy még tovább nőjön az elolvasásra váró könyveink listája, választunk három könyvet, amit nagyon szeretnénk magyarul is kézbe venni.
Colson Whitehead: The Underground Railroad
Doubleday, 2016, 320 oldal, 9,57 $ (Kindle)
A tavalyi év egyik nagy sikere volt Amerikában Colson Whitehead regénye, a The Underground Railroad: egy Cora nevű fiatal rabszolga lányról szól, aki mindent egy lapra feltéve elszökik a georgiai gyapotültetvényről, hogy utána északra utazzon, miközben vadásznak rá. Milyen rabszolgának lenni? Milyen az, amikor életed minden pillanatában, de még a menekülés látszólagos szabadságában is megbélyegzett vagy? A könyv bestseller lett, Oprah Winfrey beválasztotta a könyvklubjába, sőt még a National Book Awardot is megkapta, ami nem is csoda, mert izgalmas, már-már gulliveri utazást mesél el a szerző: Cora, és társa, Ceasar a titkos útvonalon utazva, különböző államokban megállva alternatív világokba érkeznek meg, de mindenféle színes és vidám esemény helyett a feketék elleni erőszak és terror különböző stációit ismerik meg. Barack Obama amerikai elnök utolsó évében beválasztotta az öt nyári olvasmánya közé Whitehead könyvét, amelyben a szerző szembenéz az amerikai történelem groteszk brutalitásával, miközben a múltban játszódó események párbeszédbe lépnek a jelennel is.
Miért olvasnánk?
Az amerikai kultúrában folyamatosan napirenden van a feketék és a többségi fehér társadalom viszonya, pár oldallal korábban a sikeres fantasyszerző, NK Jesimin úgy válaszolt egyik kérdésünkre, hogy fontos elmondani, milyen másodlagos állampolgárnak lenni. Itt vannak az előzmények!
Karan Mahajan: The Association of Small Bombs
Viking, $26.00, 2016
1996-ban bomba robban Új-Delhiben a piacon, tizenhárman meghalnak, több mint harmincan megsérülnek. Minél messzebb történik tőlünk egy terrortámadás, annál kevésbé érdekel minket, a kisebb bombatámadások se ráznak már meg, főleg, ha muszlimok az áldozatok. Ez a 9/11 utáni világ, amikor minden megtörténhet, nincsenek érinthetetlen társadalmak. A Khurana testvérek barátjukkal, Mansoorral épp a tévészerelőtől tartanak haza, amikor a kashmiri bombagyáros, Shockie robbant. A testvérek meghalnak, Mansoor súlyos mentális és fizikai sérüléseket szerez, pedig, ahogy mondják, ez csak egy kisebb robbantás volt. A regényben különböző családokat ismerünk meg, akik eltérő módjait választják a trauma feldolgozásának, miközben mindenki életében örök sebet ejtett a robbantás.
Miért olvasnánk?
Sok mindent nem értek a világban, de a sunyi bombarobbantásokat egyáltalán nem, és azt sem, hogy lehet egy olyan helyen élni, ahol ez a midnennapok része. A terrortámadások miatt ez már Európában is fontos kérdés, a könyvből az áldozatok és a robbantók szempontjait is megismerjük. 
Nathan Hill: The Nix
Alfred A. Knopf, 2016, 625 oldal, 27.95 $
A New York Times könyvkritikája azt állítja, hogy ez a regény Thomas Pynchon és David Foster Wallace szerelemgyereke, úgyhogy nem is nagyon magyaráznánk túl, miért került a három kívánságba. Mások említik még Tom Wolfe-ot és Donna Tarttot, főleg amiatt, mert a nagy történelmi eseményeket Hill is átlagemberek nézőpontjából ábrázolja. A 11 éves Samuelt elhagyja az anyja, később a fiú beleszeret legjobb barátja ikernővérébe. Ezek az események későbbi életében is elég meghatározóak lesznek: tehetséges íróként indul, aki tíz év alatt sem képes befejezni a regényét, ezért egyetemi tanárként dolgozik, amikor az anyja teljesen váratlanul egy nagy médiavihar kíséretében újra felbukkan az életében. Anyját mocskos múltú, radkális hippiként ábrázolja a média, miután letartóztatták, mert kövekkel dobálta meg a republikánus elnökjelöltet. Anya és fia együtt kell, hogy működjön, ezért Samuel elmerül a múltban, hogy kiderítse, ki is a nő valójában, hiszen ő eddig úgy tudta, egy átlagos lány, aki beleszeretett középiskola szerelmébe. A múlt megismerése során egy sor érdekes politikai mozgalommal találkozik a ‘68-as diáklázadásoktól az Occupy Wall Streetig. A szerző 2004-ban kezdte írni a több kritika szerint is marha szórakoztató regényét, első nekifutásra 1002 oldal lett, ebből kellett az évek alatt visszahúznia. A jó fikció általában megelőzi a valóságot, viszont az évekkel ezelőtt megírt republikánus elnökjelölt, Sheldon Packer az amerikai elnökválasztás miatt szinte túlzottan rezonál Donald Trumpra, migráns- és abortuszellenes szólamokkal dolgozik. A televíziós jogokat már megszerezte JJ Abrams, a főszerepet pedig Meryl Streepre osztották, úgyhogy indulhat a mókázás!
Miért olvasnánk?
Donald Trump-szerű elnök! Őrült családtörténet! Hippik és politikai mozgalmak! Meryl Streep a főszerepben! Amerika a teljes idegösszeomlás szélén!
A cikk eredetileg a Könyves magazin 2017/1. számában jelent meg.
