Gárdos Péter, Halmos Ádám és Daniel Kampa (Fotó: Valuska Gábor)
117 levél, 10 év várakozás, 5 évvel ezelőtti megjelenés, 26 külföldi kiadó – a látszólag összefüggéstelen számok egyetlen könyvben érnek össze. Ez Gárdos Péter rendező Hajnali láz című regénye, amelyből film is készült, és amelynek kiadási jogáért egymásra licitáltak Londonban a külföldi kiadók. A regény ősszel újra megjelenik magyarul is.
Csodának tartom, ötös lottónak, ajándéknak a sorstól. Nem is nagyon értem, hogyan kerültem ide – Gárdos Péter rendező (Szamárköhögés, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, A porcelánbaba, Tréfa) láthatólag tényleg a szavakat kereste, amikor a péntek délutáni sajtótájékoztató házigazdája, Geszti Péter arra kérte, mesélje el, mégis mit érez most. Az örömre minden oka meg is van: Hajnali láz című filmje már túlvan az utómunkálatokon, ami azonban ezenfelül egészen váratlan meglepetés, hogy a film alapjául szolgáló regény iránt már most óriási érdeklődés mutatkozik külföldön. Daniel Kampa, a 234 éves német Hoffmann und Campe vezetője ennek mértékét érzékeltetve most pénteken elmesélte, hogy a londoni könyvfesztiválon a résztvevők reggeltől estig több ezer sztorit mesélnek el és vázolnak fel, és természetesen mindenki el akarja adni a saját történetét. Ritkán fordul elő azonban, hogy a sok sztoriból kiemelkedik egy, amelyről azután mindenki beszél. „Ez történt Londonban” – tette hozzá a Hajnali lázra utalva.
Gárdos Péter
Pedig a Hajnali láz nem is friss regény, öt évvel ezelőtt jelent meg először magyarul. Gárdos Péter szülei nem mindennapi szerelmi történetét írta meg ebben: holokauszt-túlélő édesapja a háború után egy svédországi kórházba került, ahol elkérte azoknak a magyar zsidó lányoknak a listáját, akiket szintén valamelyik svéd rehabilitációs intézetben ápoltak. A huszonöt éves Gárdos Miklós nagyon beteg volt akkor, az orvosok néhány hónapot adtak neki. „Ő azonban fittyet mutatott a halálnak” – meséli róla most a rendező. A fiatalember száztizenhét levelet írt összesen: „szélhámos vállalkozás volt, de benne volt annak a lehetősége is, hogy megtörténik a csoda”. A válaszoló lányok között volt Lili, akivel azután a kórházban találkoztak, egymásba szerettek, három nap után pedig Stockholmban össze is házasodtak. Gárdos egyébként néhány éve megmutatta az apja akkori orvosi leleteit egy tüdőgyógyásznak, aki azt mondta, hogy annak a betegségnek a halálozási rátája amúgy 78 százalékos.
A rendező erről az egészről mit sem sejtett egészen 1998 augusztusáig: édesapja akkor hunyt el, édesanyja pedig akkor mutatta meg neki azokat a leveleket, melyeket férjével a háború után váltottak. Gárdos Péter egy éjszaka alatt végigolvasta őket, mégis tíz évig nem tudott hozzányúlni, egészen egyszerűen nem tudta megírni a történetüket. Amikor elkészült vele, a szöveg egyik első olvasója Geszti Péter volt, aki néhány évvel ezelőtt éppen egy vasárnapi családi ebédet zavart meg a telefonjával: annyira tetszett ugyanis neki a történet, hogy negyven percen keresztül lelkendezett Gárdosnak, akinek felesége és édesanyja teljesen kiakadt a félbeszakadt ebéd miatt. „Családi botrány lett belőle” – mondják nevetve.
Miklóst Schruff Milán alakítja a filmben
Hasonló lelkesedéssel beszélt most egyébként a könyvről Halmos Ádám, a Libri igazgatója is, aki nem is titkolta, hogy személyes ügyének tekinti, hogy sikerre vigye a regényt. Elsőként az ausztrál Text Kiadó érdeklődött a könyv iránt, majd miután velük megegyeztek – ez pár héttel a londoni könyvfesztivál előtt történt –, Halmos „stílszerűen 117 kiadónak” kiküldte azt a levelet, amelyben bemutatta a regényt. Az érdeklődés akkora volt végül, hogy a kiemeltnek számító angol, német, francia, olasz, spanyol nyelvterületeken több jelentős kiadó versengett a kiadás jogáért, mely végül ezekben az országokban több körös aukció után kelt el. A sajtótájékoztató napjáig 26 kiadó vásárolta meg a jogot, így a fenti nyelvterületek mellett olyan országokban is meg fog jelenni a regény, mint Brazília, Korea, Tajvan, Norvégia vagy Görögország. Halmos Ádám szerint a visszajelzések azt mutatják, hogy az érintett kiadók a regényt a 2016 tavaszi szezon egyik legfontosabb könyveként akarják pozicionálni.
Magyarul ősszel adják ki megint a könyvet, és ezúttal a Libri Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. Geszti Péter azon felvetésére, hogy ez a regény sokkal inkább az életről, mint a halálról szól, Gárdos Péter úgy vélte, hogy a holokausztról még nem készült olyan történet, amely azt üzeni: túl kell élni, van élet a halál után, és soha nem szabad feladni. A regényt már több mint hat éve írta, és az abból készült film most sokkal frissebb gyerek az életében, de azt reméli, hogy utóbbi ugyanolyan karriert fog befutni, mint a regény.
„Elájultam, el sem hittem” – mesélte Gárdos Péter, amikor még a sajtótájékoztató előtti napon arról faggattuk, mesélje el, mit szólt, amikor megtudta, hogy a regénye iránt ekkora érdeklődés mutatkozik külföldön. Hozzátette azt is, hogy szerinte az életben ilyen egyszer történik meg. Filmrendezőként mindig abban reménykedik, hogy a filmje sikeres lesz, sokan megnézik, és bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, most pedig olyan helyzetbe került, ami a világ minden regényírójának álma. A Libri vezetőivel egy közös ismerős révén ismerkedett meg, ők pedig rögtön beleszerettek a könyvbe, holott Gárdos, ahogy ő fogalmazott, rég nem számított arra, hogy újra megjelenhet a kötet. A regény eredetileg 2010-ben jelent meg, a könyv alapján pedig tavaly film is készült, melyet izraeli, svéd és magyarországi helyszíneken forgattak (a fóti forgatásról készült képekért kattints a galériára!). A forgatókönyvet 12-13 alkalommal írták át, így például a film kapott egy kerettörténetet, melyben az idős Lili emlékezik vissza a háború után történtekre (őt az izraeli Gila Almagor alakítja, aki például a München című Spielberg-filmből lehet ismerős). A filmben Schruff Milán és Piti Emőke alakítja Miklóst és Lilit; ők a pénteki sajtótájékoztatón előadtak egy olyan jelenetet, amely a könyvben és a filmben is szerepel. A Hajnali lázat a tervek szerint idén év végén mutatják be a mozik.
