bookline 10 éve együtt
Nagy színház bánk bán katona józsef

Gertrudis a magyar irodalom leggonoszabb Disney-hőse

aprobuba | 2013. szeptember 28. |

Katona József

800 éve, 1213. szeptember 28-án a pilisi erdőben gyilkolták meg Gertrúd királynét, II. András feleségét, akinek végső nyughelye Pilisszentkereszten található. Gertrudis a magyar irodalom egyik leggonoszabb Disney-hőse, a Bánk bán kulcsfigurája. Katona József azonban életében nem élvezhette a sikert, amely a drámát alapkővé és nemzeti ereklyévé tette.

Katona József 1811-től, joghallgató korában csatlakozott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társasághoz műkedvelő színészként, fordítóként és íróként. Kezdetben a kor divatos, ám kevésbé színvonalas drámáit fordította, vagy dramatizált a színtársulatnak. Azt máig homály fedi, szeretett-e volna Katona hivatásos színész lenni. 1812. január 20-i Kötelezésében arról ír, vállalja a társulat „minden terheiben" való részvételt, nem sokkal később, 1813. augusztus 19-én viszont utoljára lépett színpadra az István, a magyarok első királya című darabjában. Döntésében szerepet játszhatott, hogy színésztársai között ott volt Széppataki Róza (a későbbi Déryné). Katona szerelmes levelet írt a színésznőnek, de csak neve kezdőbetűivel írta alá, Széppataki pedig nem jött rá a levélíró személyére, így Katona soha sem kapott választ. A Bánk bán első változatát, melyet az Erdélyi Muzeum pályázatára írt 1815-ben, szintén teljes közöny fogadta. Az ős-Bánk bán szereplői nevében (Melinda-Ádelájd) és cselekményében is eltért a végleges változattól, sokkal inkább hasonlított a korában népszerű végzetdrámákhoz.

„A közöttünk rejtőző Genie alkotóvágyának felserkentésére”

„A Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig elképzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet; test, mely idegen lélektűl mozgatik, álarc, mely megett valódi képet hiány keresünk” – írta Vörösmarty. Erre az igényre született válaszul Döbrentei Gábor lapjában, a kolozsvári Erdélyi Muzeumban közölt drámaíró pályázat is 1814-ben. A kiírás szerint két pályaművet jutalmazták, az elsőt hétszáz, a másodikat háromszáz forinttal. A pályázatot, mivel többen kérték a határidő meghosszabbítását, csak 1817 elején zárták le. Az eredményt Döbrentei 1818-ban tette közzé, viszont a bírálók abszolút értékű művet nem találtak. Az irodalomtörténetben máig is felderítetlen az a feltűnő részvétlenség és közöny, mellyel az azóta a magyar drámatörténet egyik legjobbjának tartott mű találkozott. Ezt több kutató azzal magyarázza, hogy a mű nem érkezett meg, esetleg a bírák ennyire nem értettek a drámákhoz, hogy fel sem tűnt nekik a Bánk bán. Katona így írt 1819-ben az ős-Bánk bánról: „Ötödik éve, hogy készítettem e darabot, mikor az Erdélyi Múzeumban a kolozsvári leendő játékszíntől felszólítás hirdettetett. Nem volt-e pénz vagy - a mit szégyen volna hinni - nem találtatott valamire való munka és így a neszt csak az idővel akarták meghaladni? De valójában híre is elnémult, legalább én nem tudok róla. Részemről elegendő hálát nem adhatok, mert megvallom, hogy gyengét írtam...”

A dráma végleges változata 1819 májusára készült el, ősszel pedig a pesti színház be is mutatta volna. A cenzúra azonban megakadályozta a bemutatást, csak a kiadáshoz járult hozzá. Katona Kecskemét városa 100 forintos támogatásával 1821-ben a Trattner Károly pesti nyomdájában végül kinyomatta a Bánk bánt, ám a kiadás is visszhang nélkül maradt az író életében. 1833. február 15-én, Kassán mutatták be először színpadon a Bánk bánt, Katona halála után három évvel. 1934-ben pedig a sors kegyetlensége folytán viszonzatlan szerelme, Széppataki Róza kapta Melinda szerepét. Az első budai Bánk bánt Széchenyi István is látta és veszedelmesnek minősítette.

Hűség?

Katona József ugyan felhasználta a történelmi krónikákat (melyek közül egyedül a XVIII. századi Pray-kódex állítja, hogy Gertrúd nem bűnös, hanem politikai összeesküvés áldozata lett, ráadásul öccse is ártatlan), de a Katona-mű fikció, számos helyen eltér a valóságtól. Az író forrásai nem egyeztek abban, hogy a királyné négy öccse közül melyik volt a csábító. Valószínűleg nem Ottó, hanem Berchtold, a kalocsai érsek csábította el Melindát, de Katona azért változtatta ezt meg, mert ha így szerepelt volna drámájában, a cenzúra egyházellenesség miatt azonnal betiltotta volna. Az sem biztos, hogy Bánk ölte meg a királynét, valójában csak annyit tudni, hogy Peturék közül került ki a tettes. A drámában számos csak a fikcióban létező szereplő is van, mint Tiborc vagy Biberach. Bánk pedig nem is volt bán, legalábbis a gyilkosság idején már négy éve visszaadta ezt a címet, vagy leváltották. Nádor és főispán volt, ám ezek nem alliterálnak olyan szépen.

Közönség és betiltás

1848. március 15-én a közönség kívánságára tűzték műsorra a Bánk bánt a Nemzeti Színházban, a történelmi pillanatban az embereknek azonban nem volt türelmük végignézni az akkor már jól ismert, 1845. november 1-jei felújítása óta rendszeresen játszott drámát. Petur szerepében Egressy Gábortól nem a második felvonást kezdő, aznapra időszerűségét vesztő mondatot akarták hallani, hogy „A hajnal érkezik, s még mind csak ily határozatlanul?", hanem azt, hogy „Talpra magyar".A nézők azt kiabálták: Lássuk Táncsicsot! Petőfi, Irinyi, Vasvári hiába csitították a felhevült közönséget a nézőtérről, hogy hagyják a börtönből nemrég kiszabadult Táncsicsot családja körében pihenni. Végül Jókai vállalta, hogy felmegy a színpadra és szól a nézőkhöz. Laborfalvi Róza Gertrudisként saját kebléről tűzte a kokárdáját Jókaira, aki ebben a pillanatban elveszett, ez év augusztusában pedig feleségül is vette a színésznőt.

A forradalom és szabadságharc leverése után a drámát újra betiltották, 1958-ban állíthatták csak újra színpadra, csonkán. 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel operává Egressy Béni szövegkönyve alapján. Később, 1928-ban Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója szerette volna átdolgozni a Bánk bánt az előadás 1930-as centenáriumára. Az ezt hírül adó első nyilatkozata óriási, a magyar színháztörténetben szinte páratlan vitát kavart, az átdolgozás ellen Kecskemét törvényhatósága is tiltakozott, a parlamentben is felszólaltak ellene. „Egy betűt ahhoz hozzátenni, egy szót abból elvenni nem lehet és nem szabad, mert Katona József megmozdulna a kecskeméti temetőben levő sírjában. Én megértem azt, ha a Nemzeti Színház igazgatója jó szándékkal eltelve azt óhajtja, hogy nem tudom, talán sorozatos előadásokban alkalmazza színre, talán a mostani pszichének, a mai dekadens, beteg, majdnem azt mondhatnám, ennek a rothadt erkölcsű korszaknak, hogy ennek ízlése szerint fogja ezt a remekművet beállítani a Nemzeti Színház színpadára, hogy óriási, mondjuk kasszasikerek, meg nem tudom, micsoda irodalmi szenzációk következzenek ebből. Inkább maradjon Katona József remeke továbbra is előadatlanul, legyen az csak a csendes magyar, szomorú hajlékok lakosainak, a magyar intellektüeleknek imádságos könyve, inkább magukban olvasgassák, magukban búsongjanak, lelkesedjenek és épüljenek annak örök értékű tanításain, de a nemzet első színpadára ezt megváltoztatott alakban hozni, azt hiszem, merénylet volna a magyar nemzet élő lelkiismerete ellen" – szólalt fel az országgyűlési képviselő, Jánosi Gábor.

Másik bánok

A Bánk bán nem az első mű, amely feldolgozta Gertrúd királyné meggyilkolásának történetét. II. András feleségének meggyilkolását Mátyás király történetírója, Bonfini is megírta, őt fordította magyarra Heltai Gáspár. Bonfini révén Európa egyik vándortémájává vált a történet, 1561-ben a nürbergi Hans Sachs írt drámát belőle, majd a magyar Valkai András históriás éneket szerzett. A XVIII. században az angol Lillo drámát, majd három német szerző, Müller, Nicolay és Albrecht regényt, balladát, ill. drámai költeményt írt Bánk bánról. D'Ussieux Décaméronjában szerepel róla egy novella. Egy soproni diák pedig Schillernek ajánlotta Bánk történetét tragédia-témául. Katona művével egy időben szintén több feldolgozás született: itthon Kisfaludy Sándor, Horváth József Elek és Boér Sándor, a határon túl a legnagyobb osztrák drámaíró, Grillparzer írt Bánk bánról drámát. Katona a szépirodalmi feldolgozások közül valószínűleg csak D'Ussieux novelláját és Müller regényét ismerte. 

A drámából 1912-ben készült először film Janovics Jenő rendezésében, ezt összesen hat filmfeldolgozás követte. A legutolsó 2002-ben született, Káel Csaba jegyzi. 2008-ban a Litera felkérésére öt kortárs drámaíró, Erdős Virág, Egressy Zoltán, Lackfi János, Háy János és Zalán Tibor írta át Tiborc panaszait.

Szerző: Apró Annamária

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!