Extenor keresteti a BKV-hajú lányt

.konyvesblog. | 2014. október 14. |

Fotó: Libri

Egy fiatal srác lélekszakadva, krétarajzokkal és transzparensekkel keresi a BKV-hajú lányt, Lackfi János elváltoztatott hangon novellákat olvas fel sejtelmesen megvilágított női agyakról és szövevényes bűncselekményekről, Both Miklós pedig elektromos gitárral kísérve dalolja, hogy “ha bánata van, inni kell a zenésznek”. Könyvbemutatón jártunk.

A Centrál Kávéház szó szerint is gazdagon terhelt irodalmi hagyományokkal, így nem csoda, hogy arra jutottak, teret kéne adniuk irodalmi eseményeknek. Ezek sorában volt az első Lackfi János könyvbemutatója. A Három a magyar igazság sok szempontból a beszédes című Milyenek a magyarok? és Milyenek még a magyarok? folytatása, azonban a legújabb novellák főhőse már nem a magyar ember, hanem sok elbeszélői én, akiknek a történeteit mélyen befolyásolja és átszövi a magyar lét, bármi is legyen az.

Lackfi János: Három a magyar igazság

Helikon, 2014, 184 oldal, 2990 HUF

 

A beszélgetésben a szerzőn kívül Both Miklós zenész és a Centrál Kávéház részéről Juhász Anna vett részt. Az első perceket megnehezítette a technikai ketyerék végleges elhallgattatása és kiiktatása, majd a beszélgetés a magát tálcán felkínáló, de egyébként egy könnyed, nevetgélős péntek esti könyvbemutató szempontjából roppant haszontalan “Milyenek a magyarok?” kérdéssel indult. A beszélgetők a választ gondosan elkerülve inkább felidézték, mit is gondolnak rólunk tőlünk nyugatra és keletre. Both Miklós azt emlegette fel, hogy a kínaik a hangalak hasonlósága miatt hegyesfogúaknak neveznek bennünket, Lackfi János román ismerőse pedig irigyli a magyarokat vállt vállnak vető, építkező természetük miatt. A kérdésre érkezett izzadságszagú válaszokon hamar túlestünk, és elérkeztünk az első felolvasáshoz, amikor Lackfi János a barna+kávé=BKV-hajú lányt kereső elbeszélői ént keltette életre. Méghozzá olyan élénkséggel, ami miatt már magában megérte részt venni az esten, ugyanis garantált, hogy otthon, a szobában olvasva senki nem fog egy vajákos öregasszony, Whiz Kalifa, vagy a Magyar Népmesék hangvételében a fülünkbe duruzsolni.

Az est, sőt talán a könyv eddigi legkedvesebb pillanata is szerepet kapott a bemutatón, bár már különösebb tét nélkül. A megjelenést megelőző kéthetes BKV-hajú lány kampány során az irodalom igazán elszabadult, és a végszó nélkül hagyott, azonos című novella hőse fogta magát és megszökött a nyitott befejezésből, és belevetette magát a BKV egyik járatán megpillantott, és aztán szem elől vesztett, barna hajú, barna szemű lány keresésébe. A fiú, akit egyébként Lestyán Attila keltett életre, az egész város tűvé tette, hogy megtalálja a lányt: rendőröket, gyalogosokat és BKV-ellenőröket faggatott, de az összes információ, amit át tudott nekik adni, hogy a barna szemű, barna hajú, lila sapkás lányt keresi. A rend őrei felvilágosították, hogy ha valaki eltűnt, azt nem így fogja megtalálni, jelentse be szépen, az ellenőrök pedig a “látták-e a lányt” kérdésre faarccal közölték, hogy “IGEN, 25 ilyet láttunk ma!”. A járókelők többsége csak szimplán őrültnek tartotta Attilát: néhányan őrülten romantikusnak, páran pedig ismeretlenül is félteni kezdték a BKV-hajú lányt. Aki kimaradt volna az itthoni könyvmarketing menőnek számító megoldásainál is menőbb projektből, az ezen a FB-oldalon követheti végig utólag a krétarajzokkal, transzparensekkel, városi kutatással tűzdelt eseménysort. Illetve itt nézhetők meg a témával kapcsolatban készült videóüzenetek is, amelyben az elbeszélői én dokumentálta a mindennapok keresését, és végül Lackfi János is videóban üzente meg a fiúnak, hogy ő bizony nem más, mint novellája hőse, és most már ideje lenne visszatérnie oda, ahova tartozik: a történetébe. Érthető módon a hősszerelmes fiú ezt nem vette jó néven, sőt egyenesen úgy érezte, az író megfenyegette őt, de végül mégiscsak sikerült megbékélniük. Kettejük párbeszédeinél már csak a posztokat, videókat, képeket keretező hozzászólásokat mulatságosabb elolvasni, ahol akad szurkoló, ellenszurkuló, lelkes irodalmár és olyan is, aki Lackfi Jánosról még sosem hallott.

Both Miklós jelenlétének, és persze a novella rengeteg opera-utalásának köszönhetően a zene sem maradhatott ki az estből, és természetesen előkerült a “Milyen a magyar zene?” kérdés is, amire nyilván ismét nem akadt válasz, de legalább megtudhattuk, hogy a kamasz Both Miklós a tévének köszönhetően szembesült először Bartókkal. Sőt, Lackfi János ex-tenorista ütős fellépésekkel adja a szomszédok tudtára, hogy mikor zuhanyzik. Az opera-utalások pedig azt az időt idézik, amikor Lackfi a nagymamájával járt az Operába, és mindenféle mazochizmus nélkül ülte végig az előadásokat, ahol a kövér néni volt a szexbomba. Ahogy elmondta, sorsának furcsa bumeráng-effektusa, hogy ma - bár főként a próza oldaláról - több zenével kapcsolatos munkája és felkérése is van.

Szó esett még a novellák politizáltságáról is: Juhász Anna arra volt kíváncsi, lehet-e a magyarokról írni anélkül, hogy a manapság a szóhoz ragadt közéleti többletjelentés ne befolyásolja a novellák irodalmi fogyasztását. Lackfi szerint mindenképpen, sőt beszámolt a nyári, kapolcsi versudvarban szerzett tapasztalatairól is, ahol a turulmadár-profilképű férfi és az “Akasszuk fel a miniszterelnököt - azonnal!”-csoport tagja békésen ücsörögtek egymás mellett órákat a babzsák-fotelekben. A szerző szerint nem lehetetlen egy lovat két fenékkel megülni, és nem kell feltétlenül oldalakat választani.

Szerző: Csobod Luca

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.