Csukás István egy boldog költő

Csukás István egy boldog költő

Kiss Orsi | 2016. április 02. |

csukas1.jpgFotó: Valuska Gábor

Köszöntelek, dicső lovag!
Üdvözöllek, dicső lovag!

A fenti köszöntés nem egy Süsü-előadáson hangzott el, hanem pénteken este a Petőfi Irodalmi Múzeum nagytermében, amikor Csukás István és barátja, Farkas László szerkesztő-kritikus helyet foglaltak az asztalnál. 80 éves lett Süsü, Pom Pom, a Nagy Ho-Ho-Ho-Horgász, Mirr-Murr és számtalan vers szerzője, generációk kedvence, akinek a Hungária Kávéház volt az egyeteme, aki sokszor a szerencsét, más vele kapcsolatban a boldogságot emlegeti fel, és aki egész életében szem előtt tartotta azt a kodályi intelmet, miszerint komolyan kell venni a gyerekeket.

Ugyanabból a matériából, lelkületből születnek Csukás István felnőtt- és gyerekversei. Itt nincs két külön pálya – hangzott el az est folyamán, és ez még akkor is igaz, ha Csukás Istvánt számszerűleg a legtöbben az ifjúsági és meseregényeivel azonosítják. „Tudom, hogy ez egy reménytelen harc” – mondja maga az ünnepelt is, de megerősíti, hogy gyerekíróként pontosan úgy dolgozik, és pontosan annyit ad magából, mint amikor felnőtteknek ír. Nincs különbség a gyerekeknek szóló és a felnőttirodalom között.

„Nincs még egy olyan csodálatos gyerekirodalom, mint a magyar” – teszi még hozzá gyorsan, hiszen Vörösmartytól kezdve Petőfin és Mándyn át Szabó Magdáig nem volt olyan nagy írója-költője a magyar irodalomnak, aki ne írt volna a gyerekeknek is. Persze volt, amikor a politika, „egy történelmi prés” kényszerítette erre az alkotókat, és ami ebben az időszakban a cseheknek a krimit, azt a magyaroknak a gyerekirodalom jelentette. „Mondanom se kell, a magyar gyerekek jártak jobban” – neveti el magát Csukás.

csukaspim2.jpgCsukás István és Farkas László

Gyerekkora meghatározó élménye volt a tarhosi zeneiskola, és Kodály Zoltán személye. Utóbbi mondogatta mindig azt, hogy a jövő közönsége abból lesz, akit már gyerekkorában megtanítanak a zene szeretetére. Csukás István szerint ugyanez áll az irodalomra is. Ők ketten a Kis emberek dalai című köteten is együtt dolgoztak, a dalok szövegeit ugyanis Weöres Sándor és Csukás írta. Egyszer telefonon felhívták Kodályt azzal, hogy elkészültek tíz dal szövegével, és be akarták olvasni neki. Amikor Csukás István került sorra, Kodály ennyit mondott: „Hallom, maga Tarhosra járt. Akkor énekelje!”

Csukás István azt mondja, hogy életének alakulásában óriási szerepet játszott a szerencse. „Az első az volt, hogy hol voltam gyerek.” A szavak bűvölete és szeretete innen ered. Petőfit úgy olvasta, mintha mesét olvasna („Petőfi azért a világ csodája, mert olyan nyelven írt, ahogy az emberek beszéltek.”), a kovácsműhely udvarán pedig mindig akadt egy-egy ember, aki tehetségesen tudott mesélni. Szerencsés fordulatnak tartja, hogy a tarhosi zeneiskolába járhatott, melyet a háború után a Wenckheim-kastélyban indítottak el Gulyás György kezdeményezésére. „A zene megnyitott bizonyos ajtókat az érzékenységem előtt”, emellett hatalmas támasza is volt. A harmadik nagy szerencse akkor érte, amikor az egyik barátja a tudta nélkül elküldte a versét a Rádió diákpályázatára, amit azután meg is nyert. A versei később megjelentek az egyik lapban is: „Amikor megláttam a nevemet az újságban, akkor eldőlt a dolog. Akkor már tudatosan költő akartam lenni”. Míg ugyanis a zenész interpretátor, a költő alkotó ember, és tudta, hogy a kettőt együtt nem lehet csinálni.

csukaspim3.jpgA Könyvmolyképző Kiadó vezetői Nívódíjat adnak át Csukás Istvánnak

Újabb szerencsés fordulat volt az életében, hogy a Hungária Kávéház lehetett az egyeteme. „Fiatal 18 éves költőként bevittek oda, ott gyülekeztek a legjobb írók-költők. Ez volt az én iskolám. Kellér Bandi bácsi vitt le, és ott találkoztam Déryvel, aki azt mondogatta: Ha velem fogsz kezet, még három kézfogás, és olyan, mintha Jókaival fognál kezet”. De a szerencsét emlegeti fel akkor is, amikor megismerkedett Kormos Istvánnal – ő beszélte rá, hogy írjon a gyerekeknek.

csukaspim4.jpgPomogáts Béla, Csukás István és Katona Ildikó, a Könyvmolyképző vezetője

Míg Csukás István a legtöbbször a szerencse szót emlegeti, Pomogáts Béla irodalomtörténésznél a boldogság szó köszön vissza újra és újra. „A magyar irodalomban vannak a boldog és a boldogtalan költők. Mindkettőre szükség van, hiszen a boldogtalanságot csak valamilyen boldogsággal lehet kiegyensúlyozni, enyhíteni. Csukás István boldog költő.” Pomogáts Béla szerint Csukás István költészetének középpontjában a boldogság keresése és megtalálása áll. Ez azonban nem privát vállalkozás, hiszen velünk, olvasóival szeretné megosztani ezt az örömöt. Ha a közéletben vagy a személyes sorsunkban el akarjuk viselni a próbákat, akkor támaszra van szükségünk. „Én ilyen támaszt találtam meg Csukás István verseiben”.

Az Írószövetség nevében Szentmártoni János elnök köszöntötte az ünnepeltet; ő szintén arról beszélt, hogy nem választhatóak el egymástól Csukás István és a hozzá köthető leghíresebb mesefigurák, így Pom Pom, a Nagy Ho-Ho-Ho vagy Gombóc Artúr alakja, de ugyanígy nem választhatóak el tőle megrendítő versei – példaként hozva fel az Étellift a pokolba vagy az Istenke, vedd térdedre édesanyámat című verseket. Még ha a meséiről többen is ismerik Csukás Istvánt, hangsúlyozta Szentmártoni, ha nem volna költő, a meséi is szürkébbek lennének. „Sikerült neki, ami keveseknek: a magyarok kollektív tudatának részévé vált.” Csukás István sose vesztette el azt nyíltságot, ami a gyerekekre jellemző. Tudja, hogy mese nem tréfadolog, és a mese nélkül nem lehetünk teljesek soha: „Csukás István nemzeti kincs, hungarikum. Nélküle szomorúbb, szürkébb lenne ez az ország.”

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!