Csoóri Sándor 80 éves

Könyves Magazin | 2010. február 03. |

Február 3-án nyolcvanéves Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író, esszéista, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Zámolyi földműves családból származik, 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével került Pápára, ahol 1950-ben a Református Kollégiumban érettségizett. Az Egyetemi Orosz Intézetben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon, de betegsége miatt megszakította tanulmányait. Ezután különféle újságoknál dolgozott, 1953-tól az Irodalmi Újság, majd a Szabad Ifjúság és az Új Hang munkatársa lett. 1954-ben jelent meg első kötete Felröppen a madár címmel és ebben az évben kapott József Attila-díjat is.

Gyorsan kiábrándult a rendszerből, költészetében sajátos módon keverte a politika területén érzékelhető ellentmondásokat személyes vallomásaival. Az 1956-os forradalom után tisztviselő volt a Lakatosipari Vállalatnál, 1958-tól szabadfoglalkozású író, majd 1968-tól a Mafilm dramaturgja volt. A hatalommal való ütközései miatt többször kényszerült hallgatásra, állt megfigyelés alatt, komolyabb díjat nem kaphatott. A hetvenes évekre forrott ki költészete, amelyet vallomásos közvetlenség, érzékletesség, sokrétegű, gazdag képvilág, szinte rejtett kompozíció jellemez.

Életművében igen jelentős a szociográfia (Tudósítás a toronyból), a film (forgatókönyvíróként működött közre Kósa Ferenc Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás és Sára Sándor Földobott kő, Tüske a köröm alatt, 80 huszár című filmjeiben), írt gyermekverseket is (Lekvárcirkusz bohócai, Ördögfióka). Esszéíróként is tevékenykedett, esszéiben egyszerre alkalmazza a logikai-fogalmi és a metaforikus megközelítést, a személyesség és a magyarság sorskérdései iránt érzett felelősség egyszerre van jelen írásaiban. Összegyűjtött versei 2000-ben A jövő szökevénye címmel láttak napvilágot,  2004 után keletkezett írásait összegyűjtő legutóbbi esszékötete 2007-ben Tizenhét kő a parton címmel, legutóbbi verseskötete pedig tavaly jelent meg Harangok zúgnak bennem címmel.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetőjeként az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás előkészítője, majd a Magyar Demokrata Fórum alapítója, 1993-ig a mozgalom elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztője. A rendszerváltás után néhány évig a közvetlen társadalmi cselekvést választotta, 1991-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, ő érte el "a mozaiknemzetet egyben láttató nagy eszköz", a Duna Televízió létrehozását. Esszéivel, publicisztikai írásaival folyamatosan részese a közéletnek, nem ritkán kerül viták kereszttüzébe.

Csoóri Sándort József Attila-díjjal kétszer tüntették ki, 1954 után 1970-ben is. 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal ismerték el. 1990-ben kapta meg a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Károli Gáspár-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja.

Csoóri Sándort pályafutásának mérföldköveit felidéző összeállítással köszönti 80. születésnapján a Duna Televízió. Szerdán a déli harangszó után Anyám szavai című versével indul az ünnepi program, a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozatban pedig gyermekkora fontos helyszíneire, Zámolyra és Pápára emlékezik a költő. Harangok zúgnak bennem - egy óra Csoóri Sándorral címmel este 8-kor pályájáról, életművéről, ars poeticájáról beszélget a költővel Pálfy G. István. A jövő szökevénye: Csoóri Sándor című műsorban pedig Görömbei András akadémikus, irodalomtörténész elemzi a költő életművét. A születésnapi program a Tízezer nap című film vetítésével zárul.

(MTI)

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.