Bevezetés a lemúrológiába [Hogyan olvassunk Garaczit?]

verespalne | 2010. június 29. |

Arc és hátraarc címmel a Könyvhétre jelent meg Garaczi László harmadik lemúrkötete (Mintha élnél - 1999, Pompásan buszozunk - 2001, Arc és hátraarc - 2010). Mit jelent az hogy garaczilaci, mi az, hogy lemúr, mi az, hogy önéletírás. Mindezeket tisztázzuk most a kritika előtt. Olvassátok el a részletet és a szerzővel készült interjút.

0. Mi az a lemúr-könyv?
Lemúr-könyveknek nevezzük Garaczi László önéletírói (immáron) trilógiáját. Első rész: Mintha élnél, második rész: Pompásan buszozunk, harmadik rész: Arc és hátraarc. A három könyv között az alcím teremt kapcsolatot, amely mindhárom esetben "egy lemúr vallomásai", ezért egymás folytatásaiként olvassuk őket.

1. Vallomás? Az mi?
A három lemúr-könyvet önéletírásként olvassuk, tehát azt feltételezzük, hogy a főszereplő, az elbeszélő és a szerző azonosak, erre a szöveg ügyesen rájátszik. Az alcím pedig Márai Sándor önéletírását, az Egy polgár vallomásait idézi fel, ami nem meglepő, a posztmodern magyar irodalom folyamatosan keresi a kapcsolatot Máraival (még egy példa: Egy Esterházy-család vallomásai).

2. Az önéletírói-les
A lemúr-könyvek önéletírások ugyan, de az önéletírói paktumot kb. annyira használják, mint kispályán a lest: „mikor megkértük, hogy bíráskodjon a fociban, az előzetes szabálymegbeszélés során kiderült, hogy a legmesszebbmenőkig nincs tisztában a lesszabály jelentőségével, nem tudja mi a les. Fuvolázni sem hallott róla. Mi igazából, a bevett szokásokhoz híven, nem is kívántuk kispályán a lesszabályt alkalmazni, de ahhoz, hogy egy szabályról komoly megfontolások után lemondjunk, töviről hegyire ismernünk kell magát a szabályt, ahhoz, hogy egy törvényt semmisnek nyilvánítsunk, behatóan ismernünk kell magát a törvényt.”(PB, 70.).

Vagyis: Garaczi eljátszik az önéletírói paktummal, időnként alkalmazza azt (élettörténet elmesélése egyes szám első személyben), néha úgy tesz, mintha (retrospektív elbeszélésmód, de jelenidőben, és nem-lineárisan), néha pedig szándékosan szembemegy vele (név nélküli elbeszélő, narrátorok káosza).

3. Garaczi Lászlóról szól tehát a történet?
"Ott vagyok a történetben, minden motívum stimmel" (MÉ, 6) - igen is, meg nem is. Mindhárom szöveg folyamatosan játszik a Garaczilacisággal, a lemúrsággal, névadással, én-nel, identitással. Vö: Állítólag azért írnak a modernek önéletírást, mert a szubjektum, az én elbizonytalanodott önmagában, hogy létezik-e egyáltalán, ki is ő valójában. Az vagyok, akit megírok. Garaczi olyannyira nem érti magát, hogy a szótárban keresi a saját jelentését.

„Él néhány Garaczi a hazában, az Alföldi falatok című kiadvány tablóján Garaczi János mesterszakács görnyed a kondér fölé. (Nem ismerjük) A Csongrád megyei Garacfalva lakói (a garaciak) elszéledtek, a házakat benőtte a gyom, ezt nagyon jól el lehet képzelni. Aztán a Garazim nevű hegyvonulat Izraelben. (…) Valaki az ördöggel cimborálván, holmi érthetetlen, bűbájos szavakkal (garával, garálással) rendkívüli tünemények, pl. förgeteg, jégeső előidézésére képes. Garracionalizmus. Garafi: kurafi. (Garafilafi.) Garacol: gyomlál. (Egész nap ezt a hitvány textust garacoltad, mégse tudtad elvégezni)” (MÉ, 30)

4. Akkor tehát a lemúrmajmokról szól a történet?

„Lemúr. Én ez a lemúr vagyok”(PB, 128). A lemúr mint metafora sok mindent jelent: megjelenik dehumanizált majom-jelentésben az állatkerti látogatás és egy amerikai hír kapcsán. („A Yellowstone parkban tüzet raktak a majmok. Nocsak. (…) A tájékoztató után Amerika–szerte komoly sajtópolémia bontakozott arról, hogy lemúrok a törzsfejlődésnek ezen a fokán alkalmasak-e az evangéliumok üzenetének befogadására.” (MÉ, 66)) A lemúr elnevezés eleve metafora, hiszen a római mitológiában lévő kísérteteket nevezték így, ezt vagy a nagypapa vagy az életben eligazító szótár idézeteként tudjuk meg. A Pompásan buszozunkban a láthatatlan(!) barát, Lemúr Miki, aki Osztroluczky Sarolta értelmezésében a gyermek elbeszélő tudatában létesített alakmás, akihez a gyerekkort tematizáló szólamok tartoznak, azaz egy lezárt életszakaszból visszajáró kísértet. Az Arc és hátraarcban a katonaságról "nem igaz, hogy a személyiség megszűnik, inkább megsokszorozódik" (AésH, 106), ennek megfelelően az ekkoriban éppen egyes szám harmadik személyű elbeszélő előbb egy félmeztelen jógit, majd egy lemúr majmot lát, de a motívum inkább csak a háttérben, utalásként jelenik meg, az Arc és Hátraarc legjelentősebb én-alakzata a kívülről láttatott Csont, a kialakult személyiség nélküli, férfivá válás előtt álló test.

5. Mi volt a korábbi lemúrokban?

A Mintha élnél a születést, a kisgyermekkort tematizálja, a Pompásan buszozunk iskolás emlékekről szól egy igazgatói rovó kerettörténetében. Az Arc és hátraarc pedig a katonatörténetek gyűjteménye.

6. Lezárult a lemúr-trilógia?

A MÉ az elbeszélés első kötete, rendszertelen szerkezetének megfelelően nyitott mondat a lezárása is: „Ha ki bírnék menni innen.”(MÉ, 102). A PB jóval kerekebb története elindul az igazgatói rovó történetétől és a megtorlás hiányáig tart, tehát „Győztem.”(PB, 133). Az Arc és hátraarc a férfiválás (arcszőrzet növesztése, szüzesség elvesztése) története, ennek megfelelően fejeződik be: "Leszereltek, elvesztettem a szüzességem, és még csak fél négy" (AésH, 161).

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!