A Petőfi Irodalmi Múzeumban június 14-én felolvasóestet tartott a 2010-es évben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjjal kitüntetett fiatal alkotók egy csoportja. Az esten sajnos nem vett részt minden díjazott, bár az előadók listája így is igen hosszú és előkelő volt: először Csobánka Zsuzsa, Pollágh Péter, Szabó Tibor Benjámin és Szilágyi Nagy Ildikó olvastak fel Benedek Anna moderálásával, majd Gáspár György folytatta a beszélgetést Tolvaj Zoltánnal, Debreceni Boglárkával és Dunajcsik Mátyással. Az estet a PIM honlapján élőben követhették azok, akik nem jutottak el a rendezvényre.
Először a Benedek Anna által vezetett csoport ülte körül a hosszú asztalt. Csobánka Zsuzsát a vers- és prózaírás közti átjárásról kérdezte a moderátor. A fiatal alkotó kifejtette, mindkét műfajban vannak tervei, hamarosan próza,- és újabb verseskötet is várható tőle. (Az első regény a JAK-füzetek sorozatban Belém az ujját címmel jelenik majd meg.) Csobánka Zsuzsa irodalmat tanít a Jedlik Ányos gimnáziumban, ahol Csobi Sound fedőnévvel kortárs szépirodalmi programokat szervez a gyerekeknek, rendhagyó irodalomórákkal és felolvasóestekkel. Benedek Anna érdeklődésére válaszul azt fejtegette, a diákok nagyon szeretik ezeket az alkalmakat, de úgy érzi, igazi támogatást is csak tőlük kap. A rövid beszélgetés lezárásául a Hasított bőr című novelláját olvasta fel, amely a Litera Duna-legendárium pályázatának egyik díjazott darabja volt.
A novella meghallgatása után Pollágh Péterhez fordult a moderátor. Pollágh Péter szépírói tevékenysége mellett szerkesztő és kritikus, neve kapcsán pedig leggyakrabban a „lírafordulat” fogalma merül fel. Pollágh Péter szerint a „lírafordulat” arra a jelenségre utal, amely leginkább a legutolsó versíró nemzedék költészetében jelenik meg: mintha a versek elkezdenének gondolkodni, egyfajta új gondolatiság jön létre. Benedek Anna rákérdezett, kik alkotják a költő személyes kánonját a kortársak közül. Pollágh Péter Gál Ferencet, Marno Jánost, a '95 és 2000 közötti Térey-verseket, Peer Krisztiánt és Kemény Istvánt emelte ki. Tovább boncolgatva a nemzedékiség kérdését, Benedek Anna megkérte, próbáljon meg egyfajta közös ars poeticát meghatározni. A fiatal költő szerint leginkább az újfajta szépségideál fejezi ki a változást, a pátosz gondos elkerülése, és egyfajta új irónia, amely reflektáltabb, szerteágazóbb és sötétebb, mint az eddigi versíró generációk alkotásaiban tetten érhető humor. A nemzedéket leginkább meghatározó hatások közül a popkultúrát emelte ki. Végül az Ezt hívták hosszú napnak című költeményt, és három összefüggő verset, a Doktor House, Volt kincs és Kurzív erdő című verseket olvasta fel újabb alkotásai közül.
Szabó Tibor Benjáminnal kapcsolatban a moderátor a Nagy Gergely Angst című regényéről írott kritikáját hozta fel először, amelyben a könyvet nemzedéki regénynek nevezi. Mivel maga is említette valahol, hogy nemzedéki regény megírását tervezi rögtön felmerül a kérdés, hogy halad ezzel a kézirattal? Szabó Tibor Benjámin elmesélte, hogy elkezdte ezt a regényt, de megakadt vele. A szöveg egyes részei azonban külön életet kezdtek élni és egy teljes ciklusnyi novella jött létre, rövidebb, 5-6ezer karakter körüli írásokkal. Ennek ellenére nagyon fontosnak és érdekesnek találja saját generációjának élményeinek megírását is, úgy gondolja, fontos megemlékezni a gyorsan elmúló '90-es évek elejéről, a rendszerváltás utáni „dolce vita feeling”-ről, amikor a hirtelen, felszabadult örömben az emberek szabadsági foka sokkal nagyobb volt, mint most. A kérdések megválaszolása után az Ahogy apád taknya-nyála című kisprózáját olvasta fel a beszélgetésben is említett novellafüzérből.
Szilágyi Nagy Ildikó néhány statisztika felolvasásával kezdett, amelyek, akárcsak eddig megjelent regényei, a családon belüli erőszakról szóltak. A megdöbbentő adatok meghallgatása után pedig Fanni és Faiko című kéziratából mutatott be egy részletet, amely nem más, mint "bosszúregény, szentimentális stílusban”. A felolvasás után Benedek Anna a prae.hu oldalon indított webkettes regényéről kérdezte. Szilágyi Nagy Ildikó elmondta, szerinte egy nyitott mű nyitott olvasót kíván: úgy gondolja, az író alkotó munkájának párja az olvasó befogadó tevékenysége. A moderátor az alkotó kettősségét fejtegette: Szilágyi Nagy fotográfus és író, fotóiban úgy fordul az általa bemutatni kívánt tárgy felé, hogy egyszerre szemléli komolyan és ironikusan.
Az est második felét Gáspár György vezette. Először Tolvaj Zoltánnal beszélgetett. A költő első kötetének Orbán Ottó által írt fülszövegéből idézve:„T.Z. házából sokfelé nyílnak az ablakok” Gáspár arra volt kíváncsi, milyen műfaj, vagy stílus a legfontosabb most az alkotó számára. A válaszban Tolvaj Zoltán elmondta, a dallamos költemények írását befejezte, úgy érzi az „organikus trubadurizmus” mestereit, KAF-ot, Parti Nagyot sem utolérni, sem lekörözni nem lehet, ezért más irányba fordult. Az alkalmon a Propolisz című regényrészletet olvasta fel.
Debreceni Boglárka nemcsak irodalmár, hanem művészettörténész, fotográfus, éneket és zenét is tanult hosszú évekig, és foglalkozott vizuális művészetekkel is- hogyan tudott választani közülük?- faggatta az est következő szereplőjét Gáspár György. Hiába érdekel valakit sok minden, egyszer döntenie kell, vallja Debreceni Boglárka. Ő a költészet mellett döntött. Megjelenés előtt álló verseskönyve, a Panoráma kelet-európai és balkáni utazásairól szól, amikor élmények után kutatva járta be a volt szocialista országokat. Az érdekelte leginkább, hogyan fonódik össze a múlt a jelennel a városok és tájak atmoszférájában, légkörében. A szarajevói rózsák című versciklusát mutatta be a jelenlévőknek.
Végül Dunajcsik Mátyáshoz fordult a beszélgetést vezető Gáspár. Dunajcsik Mátyás 23 évesen lett PEN-klub tag, 5 nyelven beszél („ez tévedés”, szúrta közbe a költő, „3 nyelven beszélek és kettővel van közelebbi viszonyom”), több műfajban is alkot, emellett pedig szerkesztő is. Irigylésre méltóan fiatalon kezdte a pályáját. Dunajcsik szerint a magyar folyóirat-struktúra a fiatal szerzők pályakezdésében rendkívül fontos szerepet játszik, mivel a nagy kiadók nem merik vállalni a fiatal szerzők felfedezésének felelősségét, ezért általában a kisebb, független kiadókra (pl. JAK-füzetek) hagyják azt. A rengeteg irodalmi magazin viszont azt is eredményezi, hogy mivel sok pályakezdő, sok tehetség van, nehéz igazán kitűnni közülük. A beszélgetést és az estet is az Elefánt című novella egy részletének felolvasásával zárta.
