Gyurkó Szilvia és D. Tóth Kriszta (fotó: Valuska Gábor)
Dacára annak, hogy Magyarországon évente több ezren döntenek úgy, hogy a továbbiakban nem együtt képzelik el a közös életüket, a válás még mindig egyfajta tabu, melynek során sokszor pont azokra hárul kevesebb figyelem, akik elméletileg a legfontosabbak a két szülőnek. Nekik próbál segíteni Gyurkó Szilvia Rám is gondoljatok című könyve. De hogyan gondolnak a gyerekek a szüleik válására, mennyire természetes, hogy valaki segítséget kérjen egy válsághelyzetben, és mi az oka, hogy a férfiak szerepe hamarabb megkérdőjeleződik, mint a nőké? Ez is szóba került Gyurkó Szilvia és D. Tóth Kriszta beszélgetésén vasárnap a Margón, melybe beleszólt Franzen, Paula Hawkins és a Pacskovszky-fivérek is.
Személyes felütéssel indul a beszélgetés: D. Tóth Kriszta ugyanis elmesélte, hogy elvált szülők gyermeke, és mennyire sajnálja, hogy annak idején a szüleinek nem volt a birtokában hasonló könyv. Ma Magyarországon több tízezer gyereket és felnőttet érint a válás, mégis vonakodva beszélünk róla; Gyurkó Szilvia sok éve dolgozik gyerekjogászként, és egy idő után úgy érezte, hogy a gyerekbántalmazásos eseteket leszámítva ez az a terület, ahol sok gyereken segíteni tud. Maga is elvált, így – ahogy D. Tóth Kriszta fogalmaz – egyszerre van közel és távol a témától. Ez is lehet az oka, hogy a könyv kezdetben sokkal személyesebb volt, ez a személyesség azonban idővel kikopott a szövegből. Szerzőként fontos volt neki, hogy lebontsa azt a tabut, ami a mai napig a válás köré feszül, a folyamat során pedig eljussunk oda, hogy nagyobb figyelem háruljon a gyerekekre.
Gyurkó Szilvia: Rám is gondoljatok - A gyerekközpontú válás lépései
Bookline Könyvek, 2015, 396 oldal, 3490 HUF
A házassági traumákat a felek sok esetben még évekig magukkal cipelik – ez derült ki abból a részletből is, melyet Bartsch Kata olvasott fel Pacskovszky Zsolt és Pacskovszky József új krimijéből, a Nő kutyával és holddal című regényből. Ezen a ponton ugyanakkor Gyurkó Szilvia fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a válás a házasság nélkül nagyon nehezen érthető. „A válás olyan, mint egy prizma, felnagyít és elapróz bizonyos dolgokat” – tette hozzá.
Bartsch Kata felolvas egy részletet
A könyvnek ugyanakkor fontos tételmondata, hogy egy válságba jutott házasságban nem biztos, hogy a válás a megoldás, és ha a felek elkezdenek dolgozni a problémáikon, akkor a kapcsolat elindulhat egy teljesen más irányba. Ettől függetlenül persze lehet, hogy a pár mégis el fog válni, miután azonban egy sor kérdést végigbeszéltek, esély van rá, hogy teljesen másképp érkezzenek el arra a pontra, amikor végérvényesen kimondják, hogy már nem akarják együtt folytatni. Külső segítséget azonban még mindig sok esetben vonakodnak bevonni a párok, holott az ellátórendszer erre elméletileg lehetőséget nyújt. „Janus-arcú ez a történet: egyrészt azt mondjuk, milyen jó lenne, ha több szakember lenne, másrészt azonban még mindig kevesen veszik igénybe a segítségüket” – vélte Gyurkó Szilvia, aki szerint fontos lenne az is, ha nem sablonokban gondolkodnánk, hanem minden pár megtalálná a saját kérdéseit, illetve az ezekre adandó válaszokat is.
A gyereket nagyon sokszor amúgy nem a válás taszítja bele a traumába, hanem az, ahogyan a szülei az egész helyzetet kezelik: „A gyerek nem egy kanapé, amit tologatni lehet egyik szobából a másikba”. Sok szülő mégis úgy képzeli, hogy a gyerek csak akkor van biztonságban, ha a szakadéknak azon a felén van, ahol ő is áll, ez a fajta hozzáállás azonban rossz hatással van az egész válási folyamatra. Egy válás ugyanis nem pusztán jogi eljárás, a gyerekjogok pedig ezen a területen is visszabonthatók a gyerek szükségleteire. „Nagyon sok részből áll egy válási folyamat, és mindig van lehetőség arra, hogy a felek korrigáljanak bizonyos dolgokon” – szögezte le.
Ezen a ponton A lány a vonaton hősnője kapott szót (magyar hangja Bartsch Kata volt), akinek boldogtalanságát csak fokozta ex-férje határtalan és világgá kürtölt boldogsága. Gyurkó Szilvia könyvében egyébként külön fejezetet kaptak a férfiak, aminek az is volt az oka, hogy ők azok, akik még a nőknél is kevesebb segítséget kapnak ahhoz, hogy jó szülővé, vagy ahogy a szerző fogalmazott, elég jó szülővé váljanak. Ráadásul, míg egy válás során a nők anyaságtörténete nem kérdőjeleződik meg, addig a férfiak esetében sokszor egyenlőség jelet tesznek a partnerként való kudarc az apaként való kudarc közé. Ha azonban a férfi és a nő a kettejük közötti vitában nem akarja eszközként felhasználni a gyereket, akkor Gyurkó Szilvia szerint egy win-win helyzet alakulhat ki, és a gyerek is gyerek maradhat a válás során. A könyvben több gyerek is megszólal, és a szerző szerint közös volt bennük, hogy rendkívül távolságtartóan és tárgyszerűen beszéltek a szüleik válásáról: „Megrendítő volt látni, ahogy pillanatok alatt felnőttek ezek a gyerekek”.
A harmadik szépirodalmi betétet Jonathan Franzen szolgáltatta, aki saját megromlott házasságát a keleti part ökoszisztémájának összeomlásához hasonlította, előbbi terhét pedig évekig magával cipelte. Ezek után adódott a kérdés, hogy azok, akiknek valóban szükségük lenne rá, vajon leveszik-e a majd a polcról a Rám is gondoljatok-ot? Gyurkó Szilvia azt mondja, ő teljesen új megközelítésre törekedett, és az ő olvasatában a válás nem arról szól, az egyik fél legyőzze a másikat: „Nem is rólad szól, hanem a gyerekről, hogy tudd úgy intézni a válást, hogy abban ő ne menjen tönkre”.
