Fotó: Valuska Gábor
December elején huszonnyolc kötetet árvereznek el Radnóti Miklósné hagyatékából. Vannak köztük olyanok, melyeket a költő feleségének, Gyarmati Fanninak dedikált, és van olyan, melyet Radnótinak ajánlottak a kor irodalmi nagyjai. És akad olyan könyv is, melynek értékét leginkább csak az adja, hogy valaha Radnóti Miklós tulajdonában volt. Az árverést rendező Központi Antikvárium üzletvezetőjével, Bálinger Bélával lapoztuk át az egykor Radnóti Miklós könyvtárába tartozó köteteket.
Pici, piros kötésű füzet, épp, hogy megbújik az ember tenyerében. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 1929 és 1938 között kilenc kalendáriumot adott ki, az asztalon heverő példány 1932-ben jelent meg Buday György illusztrációival. Átlagos esetben egy árverésen 3-4 ezer forint lenne a kikiáltási ára, ezt a bizonyos könyvecskét azonban Radnóti Miklós a feleségének, Fanninak ajánlotta: „Egyetlennek, Mik”. Kikiáltási ára 400 ezer forint. Akárcsak annak a Meredek út című verseskötetnek, melyet Radnóti anyósának és apósának dedikált: „Anyuskának és Apusnak fiúi szeretettel Miklós 1938. Karácsony”.
„A hideg-meleg futkos az emberen, ahogy kézbe veszi ezeket a köteteket”, meséli Bálinger Béla, az aukciót lebonyolító Központi Antikvárium üzletvezetője. Összesen huszonnyolc kötet kerül most kalapács alá, mind az idén februárban elhunyt Radnóti Miklósné hagyatékából származnak. Bálinger Béla szerint azonban téves lenne Radnóti-árverést emlegetni, hiszen a Radnóti-hagyatékból származó tételek egy nagyobb aukció részét képezik, „ahol egyébként ez a 400 ezres kikiáltási ár nincs benne az első húszban”. Azt korábban Ferencz Győző irodalomtörténész, a költő irodalmi hagyatékának kezelője is nyomatékosította, hogy a teljes Radnóti-hagyatékot nem lehet elárverezni, az özvegynek ugyanis nem egyetlen örököse van.
Az irodalmi hagyaték már korábban a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába került, ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása folyamatban van. „Minden olyan érték, amelyhez a nyilvánosságnak érdeke fűződhet, az MTA Kézirattárában, szakmailag kikezdhetetlenül jó helyen van. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy Radnóti Miklósné a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, így az rendelkezésének megfelelően az ő magántulajdonából mások magántulajdonába került, és magánügy, mi lesz vele. A végrendeletet tiszteletben kell tartani” – nyilatkozta Ferencz Győző a napokban a távirati irodának.
Endrényi Krisztina ügyvéd és Ferencz Győző irodalomtörténész közleménye a Radnóti-hagyaték ügyében
„Az elmúlt hónapokban számos újságcikk foglalkozott Radnóti Miklósné hagyatékának sorsával, és több politikai párt is kampánytémájává tette Radnóti Miklós emlékének őrzését. Ezzel kapcsolatban dr. Endrényi Krisztina, Radnóti Miklósné, majd halála után Radnóti Miklósné örökösének jogi képviselője, valamint Ferencz Győző, Radnóti Miklós és Radnóti Miklósné irodalmi hagyatékának végrendeletileg kijelölt kezelője az alábbi nyilatkozatot teszik:
Radnóti Miklósné érvényes végrendeletet hagyott hátra. Ebben részletesen rendelkezett ingó és ingatlan vagyonáról, valamint a jogok kezelése tárgyában is. A hagyatéki eljárás törvényes keretek között lezajlott, minden Radnóti Miklósné végakarata szerint történt.
Ha akarta volna, Radnóti Miklósné a magyar államra hagyhatta volna teljes vagyonát, de nem így tett. Azonban Radnóti Miklós és saját irodalmi hagyatékát (a kéziratokat, leveleket, dokumentumokat és fényképeket, tehát mindazt, ami a nyilvánosság szempontjából jelentőséggel bírhat) nagyvonalúan a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirat és Régi Könyvek Gyűjteményének adományozta. A végrendeletből egyértelműen kiderül, hogy a hagyaték többi részét nem akarta egyben tartani, lakását pedig nem kívánta múzeum céljaira hasznosítani.
Érthetetlen az értetlen felháborodás, amelyet az a hír váltott ki, hogy egyes tárgyak és könyvek árverésre kerülnek. Radnóti Miklós könyvtárának legnagyobb és legértékesebb része 1945 tavaszán megsemmisült. Radnóti Miklósné nem gyűjtött rendszeres könyvtárat. Az árverésre kerülő műtárgyakat egy-két kivételtől eltekintve Radnóti Miklósné önállóan szerezte be, tehát nem részei a szűken értelmezett Radnóti-hagyatéknak. Sem a könyvek, sem a műtárgyak nem kallódnak el, ugyanis a gyűjtők gondosan őrzik őket magángyűjteményükben.
Radnóti Miklósné a XIII. kerület díszpolgára volt, és majdnem egész életét ebben a kerületben élte le. Radnóti Miklós íróasztala, karosszéke, könyvespolca és hitvesi ágyuk, továbbá egy válogatás könyvtáruk eredeti darabjaiból az általános örökös rendelkezése szerint több személyes tárggyal együtt a XIII. kerület Helytörténeti Gyűjteményének részeként lesz kiállítva. A bútorokat nemzetközileg elismert restaurátor hozza rendbe. Az emlékszoba 2015 tavaszán nyílik meg.
Amennyiben Magyarországon a hatályos törvényeket és a jogerős végrendeleti öröklést tiszteletben tartják, senki nem gondolhatja, hogy Radnóti Miklósné örököseit arra lehet kötelezni, hogy ajánlják fel közcélra a rájuk hagyott értéktárgyakat, továbbá senki nem kérheti számon általános örökösén, hogy miként rendelkezik örökségével, végül pedig nem lehet a tulajdonos akarata ellenére lakásmúzeummá alakítani Radnóti Miklósné lakását. Radnóti Miklós a jelenlegi formájában soha nem látta ezt a lakást, amelynek mérete, alaprajza az 1960-as években megváltozott, berendezése nagyrészt kicserélődött.
Az elmúlt időszakban politikai pártok honlapján is téma lett Radnóti Miklósné hagyatékának sorsa. Felszólítunk minden politikai pártot, hogy tartsák magukat távol Radnóti Miklós és Radnóti Miklósné szellemi és tárgyi örökségének kérdéseitől. Radnóti Miklós költészete, élete és halála, valamint Radnóti Miklósné alakja nem válhat politikai kampánytémává, nem használható fel politikai célokra. Nevükhöz nem kapcsolhatja magát egyetlen politikai párt sem. Minden ilyen kísérlet kegyeletsértő, ellentétes a költő és felesége által képviselt szellemiséggel, méltatlan az emlékükhöz.”
A Központi Antikvárium által aukcióra bocsátandó huszonnyolc kötet alapvetően három csoportba sorolható. Az elsőbe tartoznak azok, melyeket a költő látott el aláírásával. „A Radnóti-dedikáció a csúcs”, mondja erre Bálinger Béla. A legnagyobb értéket a feleségének, illetve az anyósának és az apósának dedikált két kötet képviseli. A második csoportba tartoznak a neki, vagy a feleségének dedikált kötetek („Radnóti Miklósnak Kassák Lajos”; „Miklósnak és Fifinek baráti szeretettel Fejtő Ferenc”; „Fifike kezét csókolja: Tersányszky Jenő”; „Fifinek és Miklós drága emlékének, szeretettel, Zelk Zoltán”), a harmadikba pedig azok a könyvek, melyekben nincs semmilyen bejegyzés, de Radnóti Miklós és felesége könyvtárában származnak; erről egyébként a Központi Antikvárium hivatalos igazolást ad ki. Utóbbi csoportba jobbára első kiadású Radnóti-kötetek tartoznak, az egyetlen kivétel egy Márai-kötet (A szegények iskolája), melynek ex librisét Buday György tervezte.
A tételek között szerepel még Kisfaludy Károly A kérők című kötete; utóbbi értékét az adja, hogy a nyitólapra piros tintával, gyöngybetűkkel Radnóti még a születési nevét írta fel: „Glatter Miklós könyvei”. A lapok között megtalálható a költő névjegykártyája is.
A Radnóti-köteteket december 5-én a Központi Antikvárium 133. aukcióján bocsátják licitre. A tételek iránt nagy az érdeklődés, az árverés igazi szenzációja azonban az aradi vértanúk egyikének, Nagysándor József honvéd tábornoknak 1849. október 6-án kelt búcsúlevele lesz. Utóbbi kikiáltási ára 8 millió forint.
Képek. Árverést tart november végén az Arte is. A Radnóti Miklósné hagyatékából származó tárgyak között található például egy Beck Judit által készített önarckép, több alkotás Dési Huber Istvántól, egy monotípia Szántó Judittól, ezenkívül több terrakotta- és kerámiaalkotás. A teljes tételsort itt lehet megtekinteni.
