Bödőcs: A társadalom peremén lévők járnak kocsmába... meg én

Bödőcs: A társadalom peremén lévők járnak kocsmába... meg én

.konyvesblog. | 2017. október 20. |

margofeszt_i_tesla_asap20_171019_midres_nmp_022.jpg

Fotó: Nagy Márton / Margó Irodalmi Fesztivál

„Addig se iszik”, mondta az anekdota szerint Bödőcs Tibor édesapja, amikor megtudta, hogy fia már könyvet is ír. A stand-up komikust, a Dumaszínház és a Showder Klub egykori sztárját az egész ország ismeri, neki köszönhetően pedig megismerte a Zala megyei Búcsúszentlászló kocsmáinak törzsvendégeit és görbe tükörben láthatja az ország vezetőit is. Most viszont bemutatkozott egy másik Bödőcs Tibor is, a Helikon gondozásában megjelent irodalmi paródiakötet, az Addig se iszik szerzője.

Bödőcs Tibor: Addig sem iszik

Helikon, 2017, 208 oldal, 2999 HUF

 

A Margó Fesztivál nyitónapjának éjszakáján a késői időpont ellenére is megtelik a Tesla teátruma, ahol Szálinger Balázs faggatja a szerzőt, például arról, mennyire más a humorestek és a könyvbemutatók közönsége. Bár Bödőcs megemlíti, hogy egy nézője közölte vele, nem fogja elolvasni a könyvét, mert az érdekli, amit szóban elmond, azért a stand-upos közönség egy része is vásárolja a kötetet, ő pedig nem akar különbséget tenni néző és olvasó között, és nem vizsgálja, mekkora a közös halmaz.

margofeszt_i_tesla_asap20_171019_midres_nmp_023.jpg

Bödőcs szerint a dumaszínházas poénok és a szépirodalmi szövegek írásának ugyanúgy feltétele, hogy az ember érzékeny megfigyelő legyen. Ahhoz, hogy egy traktorosról vagy éppen a miniszterelnökről készülhessen karikatúra, meg kell figyelni a vonásait, a gesztusait és a szófordulatait, ahhoz pedig, hogy élvezetes paródia szülessen az ismert írókról, olvasni kell a könyveiket. Megtudhatjuk, hogy az irodalmi „edzésterv” tartalmazott például Mándy-hónapot, és azt is, hogy a nagy kedvenc Hrabal szerepeltetése egyértelmű volt, nem úgy, mint Orwellé, aki nem egy tipikus „író-animal”.

Bödőcs Tibor: Nem voltam olvasó, de A Pál utcai fiúkon sírtam

Fotó: Valuska Gábor Az irodalmi paródiáknak komoly hagyományai vannak hazánkban, ehhez a hagyományhoz teszi most hozzá a saját értelmezéseit Bödőcs Tibor. A búcsúszentlászlói standupos stílusparódiákon keresztül lép párbeszédbe az írói nyelvekkel Addig se iszik című kötetében. A Sorstalanság egy futballakadémián, Krasznahorkai a százholdas pagonyban. Bödőcsöt irodalmi ugrópontokról, maszkokról és ledöntött szobrokról kérdeztük.

Az új Hofi, akit mostanában már az új Karinthyként is emlegetnek, nem mozog idegenül a kortárs irodalom világában sem, hiszen bölcsészként végzett, és színpadi poénjaiban is rengeteg irodalmi utalást rejt el. Kevés humoristától hallunk például olyat, hogy aki nagyon beteg, Krasznahorkai-mondatba már ne kezdjen. Bödőcs publikált már novellát a Hévíz folyóiratban is, abból a szempontból viszont mégiscsak kívülálló, hogy nem a József Attila Kör vagy a Fiatal Írók Szövetsége tagjaként ismerkedett meg a szakmával, és nem esik kétségbe, ha esetleg az Élet és Irodalom vagy a Magyar Narancs negatív kritikát közöl a kötetéről.

margofeszt_i_tesla_asap20_171019_midres_nmp_024.jpg

Nem érdekli különösebben az „esztétikai Tinder” sem, amiben az irodalmárok pillanatok alatt döntik el, mi a jó irodalom és mi nem az. Az esten hallunk Hamvas-parafrázisokat a szalonna filozófiájáról, Örkényre emlékeztető egyperceseket, modern apróhirdetéseket, Jászberényi-féle haditudósítást egy kétségbeejtően békés országból, és elhangzik egy Nádas-paródia is, aminek kapcsán Bödőcs elmondja, hogy ismeri a taxisofőrt, aki a zalai Gombosszegen élő írót is fuvarozni szokta, és különös élmény az ő életrajzi megközelítésében látni a mestert, akiről legfeljebb annyit tudhat meg, hogy megnyiratkozott vagy nadrágot vásárolt.

Bödőcs Tibor felszabadította a bölcsészpornót

Sokféle könyvet olvastunk már standuposoktól, de egy sem mutatott túl azon, hogy az alapvetően performatív szórakoztató műfajt igyekezzenek prózára leképezni. A nyelv és a szöveg működése teljesen más egy könyvbe zárva, hiszen eltűnik mögüle a történetmesélő és mindenféle gesztus, showelem, csak a...

A felolvasott szövegek közül a legnépszerűbb talán az a Móricz Zsigmond stílusában íródott novella, amelyben „négy napig szaftot izzadnak az atyafiak”. A történet szerint egy „tejjel-mézzel folyó kistérség” látja vendégül a miniszterelnököt és más rangos vezetőket, szaúdi és ukrán üzlettársakat és hazai pártfunkcionáriusokat, akik az utóbbi pár évtizedben saját könyvespolcukon Máraira cserélték a Lenin-köteteket, aztán Márait cserélték le Tormay Cécile-re, bár egyiket sem olvasták, és közben mindenki azt lesi, jut-e neki valami a földosztásból, kap-e esetleg trafikot.

Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni a más véleményűektől

- hangzik el a jól ismert Bibó-idézet válaszként arra a kérdésére, hogyan is fogadja a fellépések közönsége a kritikát, amivel a humorista a jelenlegi hatalmat illeti. Bödőcs, bár nagy ritkán kap néhány bekiabálást, azt mondja, amit gondol, az estekre egyébként is többé-kevésbé szűrt közönség érkezik, vagyis olyanok hallgatják, akik nagyjából tudják, mire számíthatnak tőle, és tisztában vannak vele, hogy nem lakossági fórumra jöttek, hanem egy előadásra, ahol a fellépő a valóság abszurditását ábrázolja.

Arra a felvetésre pedig, hogy Bödőcs jobban ismeri a magyar vidéket, mint a komplett ellenzék, vagy akár a kormánypártok, kézenfekvő a válasz: tanárgyerekekként hiába néztek furcsán rá és gitárművész testvérére a faluban, annyit ittak velük, amennyit kellett, és ha a politikusok tanulhatnának valamit a kocsmában, az talán az lenne, hogy mindenki számít, nem csak bizonyos rétegek szavazatait kell megnyerni. Amúgy hiába iszik mindenki vidéken, már a talponállók vendégköre is szűkül: „a társadalom peremén lévők járnak kocsmába... meg én.”

Szerző: Szarka Károly

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.