A Missouri állambeli Saint Louisban látta meg a napvilágot, gazdag és sikeres családban. A család vagyonát apai nagyapja, az első használható összeadó és listázó számológép feltalálója alapozta meg, anyja pedig Robert E. Lee, az amerikai polgárháború legendás déli tábornokának egyenes leszármazottja volt. (Fotó: Time Life Pictures / Europress / Getty)
Burroughs jó nevű iskolákban végezte tanulmányait, majd a Harvardon hallgatott irodalmat és antropológiát, diplomájának megszerzése után egy évig Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat. Hazatérése után New Yorkban dolgozott egy reklámügynökségnél, a második világháború idején besorozták, de pszichológiai okokból leszerelték. Ezt követően alakította ki botrányokkal teli alternatív életformáját, amelyben a különböző függőségek és a nemi identitás kérdése központi szerepet kapott. Alkalmi munkákból élt, volt mixer, magándetektív és rovarirtó is. 1944-től heroinfüggővé vált, többször kezelték gyógyintézetekben, és biszexuális kalandjait is nyíltan vállalta. A negyvenes évek közepén került barátságba Jack Kerouac-kal és Allen Ginsberggel, a beat irodalom "alapító atyáival", Old Bull Lee néven szerepel Kerouac Úton című kultikus regényében.
Élete mélypontjára 1951-ben jutott el, amikor Mexikóban egy partin részegen és bedrogozva Tell Vilmost játszott, de az alma helyett feleségét, Joan Vollmert lőtte fejbe a pisztollyal. Az asszony halála után kezdett el komolyabban foglalkozni az írással, első regénye, a döbbenetes tárgyilagossággal megírt A narkós 1953-ban jelent meg. Burroughs ekkor már maga mögött hagyta az Egyesült Államokat, Dél-Amerikában, majd Marokkóban, Párizsban és Londonban is élt.
1959-ben Párizsban jelent meg második regénye, a Meztelen ebéd, amely meghozta számára a világhírt. A szürreális víziókkal és vad hallucinációkkal teli, pokoli humorral, de mérhetetlen józansággal és higgadtsággal megírt könyv az emberi lét teljes csődjéről, a parazita démonoktól megszállt emberi tudatról és a hatalmi gépezet szörnyűségeiről szól. A drogszenvedélyről szóló irodalom egyik alapművéből 1991-ben David Cronenberg rendezett felkavaró filmet. A regény Amerikában csak 1962-ben jelenhetett meg, és még ekkor is obszcenitás vádjával próbálták - sikertelenül - betiltani, a perben Norman Mailer és Allen Ginsberg is a könyv művészi értékei mellett tanúskodtak.
A hatvanas-hetvenes években Burroughs a kollázs technika (cut up) és a vendégszövegek alkalmazásával újfajta regényszerkezettel próbálkozott, valamint filmkísérleteket is folytatott. 1974-ben visszatért New Yorkba, és a hagyományosabb prózaformák felé fordult. 1981-ben, amikor drogtúladagolásban meghalt a fia, az író egy Lawrence nevű kansasi városkába költözött, az írás mellett veteményeskertjét és számos macskáját gondozta. Ekkoriban írta híres trilógiáját, amelynek A vörös éjszaka városai és A halott utak vidéke című kötetei magyarul is megjelentek. Ezekben a munkáiban a vágásos-mozaikos és lineáris regényszerkezetet ötvözte, és az egzisztenciális rabság és a megszabadulás témáját finomította tovább.
Munkássága számos zenészre (Patti Smith, Lou Reed, Laurie Anderson, Kurt Cobain, Nick Cave) hatott. Ő találta ki a heavy metal kifejezést, tőle származik "a nyelv egy vírus" gondolat, amelyet Laurie Anderson is felhasznált, és ő népszerűsítette a spoken word, azaz a zenével kombinált beszélő-felolvasó műfajt. A Tom Waits zenéjével készült önéletrajzi ihletésű The Black Rider című darabját 2009-ben Budapesten is bemutatták.
Forrás: MTI
