Általános cikkek a 2007 ulpius

Zsidók, hétköznap

mesele | 2008. január 19. |
A
Lugosi Viktória: Ajvé
Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007, 187 o.


Az „ajvé” héber eredetű jiddis szó, nem pedig egy női név, mint korábban hittem. Nem a regény főszereplőjének a neve, mert az ő nevét nem tudjuk meg. A regény erről a kislányról szól, vagy inkább belőle. Ahogyan ő él a családjában, meg ahogyan a családja él benne (anya, nagymama, nevelőapa, apa – ebben a sorrendben). Akik mellesleg, vagy nem mellesleg zsidók, ennek különböző járulékaival. Jankiperrel a zsinagógában, emiatt hazudással az iskolában; azzal a kérdéssel, hogy melyik az igazi isten, meg az ebédekkel a Palace-ban.

Szóval megint egy olyan családtörténet, amelyikben a gyerek mesél. De ne ijedjünk meg, több okból se!
Valójában nem is családtörténetről van szó, mert a lányzó nem összefüggő történetet és szigorú narratívát mesél, hanem megfigyeléseket tesz, kérdéseket vet föl, és néha elveszti a fonalat a reflexiók között.

Elsősorban nem visszatekint, hanem jelen van. A múlt néhány darabja a nagymama által kidobni nem hagyott tárgyakban van, a jövő pedig az apával vasárnapi ebéd közben magolni próbált héber karakterekben. A figura – első olvasásra legalábbis – hiteles. Nem idealizált, álnaiv, vagy koraérett. Nem lóg ki a lóláb, hogy túl direkt, erőltetett, vagy keresett lenne. Mindezzel a könyv roppant szórakoztató – bizonyára ezért adta ki újra az Ulpius-ház, hat évvel az első megjelenés után, mely a Noran kiadónak volt köszönhető. Az új borítónak egy rajzolt villamos van az elején, pedig az utazás nem központi téma. A 60-as, ami az Erzsébet hídon ment keresztül, csak egyszer kerül elő. De a kép a regény retro-ízét hangsúlyozza, hogy legyen valami divatos is. Valóban körüllengi az a bizonyos korszellem, ami manapság trendinek számít, sajátos tárgyaival és környezetével, de végre nem a szegénység köntösében, hanem egy polgári család elegánsabb ruháiban.

1969-ben járunk, a kislány elsős. Nem elsősorban a zsidóságáról, hanem a hétköznapiságáról van szó. A görcsölésekkel, hogy megfeleljen, és az igénnyel, hogy „önmaga” lehessen. Kíváncsisággal és tudni akarással. Hétköznapi léptékek vannak, meg hétvégiek. Csetepaték, aukciók, nyaralások, vendégségek és temetések. Nem törekszik kimondani nagy igazságokat, mert azok maguktól is kialakulnak, illetve vagy kialakulnak maguktól, vagy nem. Például az egyszerű gesztusokból. Ezért bánik takarékosan a mondatok hosszával is. Rövid intervallumra koncentrál nyelvben is, mint időben.

Egyrészt megfoghatatlan ez a regény,másrészt konkrét és tárgyszerű. Vagy pont azért megfoghatatlan, mert konkrét. Nincsenek feltűnő írói taktikái és nagy amplitúdójú, vagy volumenű dinamikája. Egyszerű és kiegyensúlyozott, mégis telített ez az egyszerűség.

Majdnem, mint az ajvé szó. Az ajvé azt jelenti: Jaj! Önkéntelen, kétségbeesett jaj, ami nem az esemény tragikumának szól, hanem a hirtelenségének. Csak egy mindennapi, háztartási jaj, de egy egész kulturális hagyományt és identitást hurcol magával.

A nagyobb indulatok megszűrődnek a tárgyilagosságra törekvés lyukain. A humor ezekből a „betalálásokból”, belátásokból lesz, de az is lehet, hogy már előtte ott volt, azelőtt, hogy elhangzott a mondat, vagy kigondolódott a gondolat. A helyen, a pillanatban.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók