Bánó Attila: Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből
Athenaeum, 2014, 296 oldal, 3817 HUF
A mű történetei, meghökkentő esetei egy roppant méretű történelmi színpadot tárnak elénk, ahol egymás után tűnnek fel és el a különböző rendű-rangú, neves, vagy éppen névtelen hősök, netán antihősök: tatár elől menekülő püspökök, királyokkal perlekedő főurak, nagytermészetű úriasszonyok, és míg a kulisszák mögött pénzhamisítók dörzsölik tenyerüket, a szemünk előtt épp egy költőt végeznek ki, na nem éppen bűnrossz versei, hanem kissé szadista természete miatt. (A kötet folytatása a szerző 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című korábbi munkájának.)
Mindeközben fény derül Szent Imre herceg rejtélyes halálának körülményeire (István király fiának titokzatos halála), megtudhatjuk, hogy - ellentétben a közhellyé koptatott hősi paraszt-forradalmár képpel - Dózsa György miért volt a magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája (A tüzes trón meséje és más Dózsa-mítoszok), de a Károlyi Mihályról alkotott, meglehetősen hízelgő történelmi portrét is biztosan át fogja alakítani bennünk a Gróf Károlyi Mihály szerepe a Tisza-gyilkosságban című fejezet.
A kötet szerzője, Bánó Attila 1969-ben indult szabadfoglalkozású grafikusként. Volt többek között a Ludas Matyi munkatársa, az Új Magyarország segédszerkesztője, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, a Reform külső munkatársa. Oktatott újságírást is a Móricz Zsigmond Újságíró Iskolában. 2006-tól a Múlt és Jelen felelős szerkesztője. Az Athaeneum kiadónál eddig megjelent könyvei (Régi családok - magyar sorsok-2004, Magyar titkok nyomában-2005, Rejtélyek a magyar múltból-2008, A magyar nemes vitézsége-2009, 55 meghökkentő eset a magyar történelemből-2013) mind-mind a magyar történelem iránti szenvedélyes érdeklődéséről tesznek tanúbizonyságot.
A szerző igen körültekintő alapossággal, az újabb kutatási eredmények felhasználásával megírt, helyenként valóban meghökkentő fejleményekkel szolgáló művet tesz le elénk. Magabiztosan, nagyon is felkészülten kalauzol bennünket a "tények és tévhitek birodalmában" (ahogy a könyv fülszövege is írja), adatokban és forrásművek említésében sincsen hiány. Ez azonban néha az olvasmányosság rovására megy, néhol egészen el lehet veszni az évszámok, nevek és helyszínek tengerében. Persze ez nem fikció, hanem történelem, és ennek megfelelően is kell olvasni, néminemű odafigyelés és koncentráció mindenképpen szükséges. Az adatokkal bőven ellátott, sűrűbb történeteket azonban jó ütemérzékkel váltják a könnyedebb, sodróbb, olvasmányosabb fejezetek (Hogyan élte túl a tatárjárást Rogerius mester?, Egy tehetséges pénzhamisító hányatott élete, Ki hívta ki párbajra Rettegett Iván cárt?).
Szerző: RS