Random A. D. 2010

NickelADeón | 2011. április 22. |

A- 
Random
online képregénymagazin

random-magazin.blog.hu

 

Az internet eldugottabb zugaiban, kocsmai vagy klubbeszélgetéseken régóta fel-felmerülő téma egy 2000 A.D. mintájú tökös képregénymagazin – magyarul. A Random ezt próbálja megvalósítani, sok értékes ötlettel.

Az interneten tették közzé tavaly, ha nyomtatásban került volna forgalomba, ötven és kétszáz között lehetett volna az olvasók száma, így pár ezren olvashatták – és olvashatják mai napig – az öt (ebből négy folytatásos) zsánertörténetet közlő, száz oldalas képregényújságot.

A bevezető a szokásos magyarázkodás, de a tartalomjegyzék már figyelemreméltó: saját logót kapott minden sorozat, egyedi, felismerhető arculatot a magazin, szép a kivitele, pdf olvasóban, képregényolvasó programmal is, nyomtatásban is.

A 2000 A. D. legnagyobb erénye a rendkívül erős (és szórakoztató) társadalomkritika, a Random egyelőre inkább az újabb Heavy Metal fiatalos tagozata (a környező országokban biztos lenne említendő példa, tőlünk talán az egykori Vampi), szórakoztatóan változatos, izgalmas, kalandos történetekkel. Mivel rengeteg kritika készült már, vélemény csak röviden. 

A rajzolóként  Alfabéta-díjas Ács Zsolt kedves tini-vámpírtörténetét Lőrinczi Balázs rajzolta meg. Kiváló, sodró lendületű, fiatalos-mókás zsánerinterpretáció. Nagyon várós a folytatás.

A Café Postnuclear a legszebben rajzolt történet, percekignézegetős, viszont az oldalak komponáltsága néhol kérdésesen egyedi, és a történet és a karakterizáció egyelőre felszínes, közhelyes.  Ez még magyarázható a lassú kibontakozással, de legközelebb itt is bizonyítani kell. A feltételek adottak, van itt minden, amit a Kádár-korszak és a Mad Max-filmek hordoznak.

Gombalovas(ék) két története – egy sci-fi és egy fantasy/horror – alaposabb odafigyelést igényelnek, de meghálálják azt. A magyar képregény leginkább irodalmi párbeszédeit ők írják, tömörek és utánozhatatlanok. Történetben is jók, most egy G. R. R. Martin-féle középkori világ és egy Terminator-Mátrix-érzetű epikus gép-ember háborús sci-fi kezd kibontakozni – a Szakasz drámaiságával. A képek elevenen illusztrálnak, hagyományosan jó kaland-képregények első részei ezek.

A Város legendái önironikusan sok más képregényből merítő különös történet, poénos, társadalomkritikus szuperhős-zsáner-paródia.

Várjuk a kettes számot. Mikor jön?