Jü Hua: Testvérek
Magvető Könyvkiadó, 2010, 704 oldal, 4990 HUF
A vécéből kukkoló oklahomai férfi sztorija merre is röpíthette volna a Könyvesblog szerzőinek képzeletét, ha nem a könyvek világának égbekiáltó ikertorony sztorijához, Jü Hua Testvérek című regényének hasonló vécékukkolós jelenetéhez? A Távol Kelettől rovat a vagány és köpcös Kopasz Li, és mostohatestvére, a daliás, de mulya Szung Kang vaskos történetét ajánlja a héten.
A regény szerzőjének, Jü Huának neve akkor vált külföldön is ismertté, amikor a regénye alapján készült Élni című film Cannes-ban díjat nyert, és a filmet Kínában betiltották.
A Testvérek című nagyszabású családregénye szintén a történelem 20. századi viharában edződött honfitársairól szól, a Shanghajhoz közeli Liuvárosban.
A regény az aranyvécéjén a világűrbe utazást tervezgető Kopasz Livel indít, és a vécék világától nem szakadunk el később sem, visszarepülünk a milliomos gyermekkorába. A kis Kopasz Li “nemi indíttatásból” a falu villanyoszlopaihoz dörgölődzést megunván a női seggek nyomába ered, és tökéletes helyszínt választ ahhoz, hogy tanulmányának tárgyát a maga valóságában csodálja: a város nyilvános budiját. A kamasz Li a latrinába hajolva igyekszik a farostléccel elválasztott női szekció nyílásait szemügyre venni, ám mikor pont megpillantja az ott guggoló női hátsók közül a legtökéletesebben gömbölyödőt, nyakon csípik. Anyja ezután szégyenében évekig nem mer az utcán felemelt fejjel haladni, mivel férje, a kis kukkoló apja, hasonló manőver közben vesztette életét még régen. Kopasz Li anyja később hozzámegy a férje holttestét a szarból kirángató daliás férfihoz, akinek előző házasságából született fia, Szung Kung lesz a regény másik főszereplője.
A két mostohatestvér és szüleik élete aztán Kína történelmével együtt tragikussá fordul, a könyv szerzője pedig nem fukarkodik a kegyetlenségek naturalista-realista bemutatásával. Érzelmi és anyagi nyomorúság között nő fel a két testvér, egymást mindig segítve.
Nyilvános WC Kínában, az út mentén
A kulturális forradalom rémtetteit követő “nyitás politikája”, majd az átlag kínai fiataloknak leginkább a McDonald'sban és Jean D’Arc műszűzhártyájában testet öltő globális korszak, a társadalom két perifériájára sodorja a testvéreket. A Lin Hung tökéletes hátsójának apró részleteit drága falatokért áruló Kopasz Li, a kínai társadalom furfangos és törtető milliárdosát, mostohatestvére pedig a kulimunkából minden törekvése ellenére nehezen szabaduló és ebben tönkremenő kisembert testesíti meg. Az egyik keményen dolgozik és sokat markol, míg a másik keményen dolgozik, de keveset. A tökéletes hátsó hasonlóan esztétikus tulajdonosa azonban csak az egyik fiúé lehet…
Liuvárosban, mely vitathatatlanul a dél-amerikai Macondo pőre, de mesei világával mutat kísérteties hasonlóságot, az egész társadalom lemodellezhető: a két Tehetséges Ember, Költő Csao és Író Liu az értelmiséget, Kovács Tung a vállalkozót, Tao Csing az ügyes kádert, Kóbor Csao pedig a házaló csalót testesíti meg a könyvben.
A Testvérek az első kínai regények között van, mely egy olyan generáció számára nyújt korregényt, akik a kulturális forradalom alatt nőttek fel, majd megtapasztalták a ‘80-as évek reformjait, túlélték a Tienanmen téri vérengzést, és a 21. század gazdasági versenyében próbálnak helytállni. A regény nem filozofál túl sokat, inkább nevettet és sokkol, és az epizódszerű események állandó sodrása izgalmassá és élvezetessé teszi az olvasást. A könyv stílusa valahol a karikatúra és a realizmus között van, mely hangnemében néhol vulgáris, néhol szatirikus, s melynek gyökerei megtalálhatóak a kínai irodalom olyan klasszikusaiban, mint például a Nyugati utazás.
A két testvér életén keresztül pont arról kapunk képet, amiről a könyv szól: egy kínai kisváros emberöltőnyi történetéről.
Szerző: Csontos Sára
