Nemek és elmék harca: Enquist vs. Strindberg

.konyvesblog. | 2011. április 13. |

Per Olov Enquist: A tribádok éjszakája
Fordította: Osztovits Cecília

Európa Kiadó, 1978,  97 oldal. 6 Ft volt 1978-ban

 

A Nők nemzetközi évében a nőgyűlölő, feminin, hisztis Strindberg figurájával sokkolta a svéd színházbarátokat Enquist, féltucatnyi regény után zajos sikert aratva első, dokumentarista pontosságú drámájával. Amerikai vendégprofesszorságára készülve, 1972-ben fél év alatt végigolvasta elődje teljes életművének ötvenöt kötetét, s a radikális nőmozgalomról szerzett úti élményei után, saját házasságának felbomlásakor, 11 nap alatt megírta A tribádok éjszakáját. Strindberg is első házassága zátonyra futásakor vetette papírra Az erősebb című színművet (1889), melynek majdnem egésze elhangzik Enquist darabjában, valós levéltöredékek, jegyzetek és regényrészletek mellett.

A műben ugyanis az egy jelenetnyi színjátékot kezdi próbálni a szerző - jelenlétében - válófélben lévő neje, annak leszbikus szeretője és egy buta, jelentéktelen rendező. Színház a színházban, nyugtázzuk könnyedén, ám a dráma Strindbergje átértelmezi Strindberg drámáját! Enquist visszaigazította, amit nárcista kollégája a saját soraiban hazudott az élet(é)ről és az érte epedő hölgyekről. Akiket kisebbségi komplexusa miatt a bűnözőkkel és az állatokkal, parazitákkal egyenértékűnek nevezett gyakran, de szexuális tárgyként szívesen használta őket.

Az instrukciók szerint vetítéssel kezdődik A tribádok éjszakája, a férfi ösztönvilág képei peregnek a még fel nem húzott függönyön, aztán igazi élveboncolást kapunk az életük totális elrontottságával szembesülő szereplők birkózása során. Az „Enquist Nem félünk a farkastól-drámájának” is nevezett kétfelvonásos Strindbergjéből meghökkentően nagy agressziót vált ki önnön sebezhetősége. Lombrosót és Freudot citálva trágár, dühös kirohanásokat intéz a „gyengébb nem” ellen, de könnyű átlátni, hogy frusztráltsága miatt teszi. Önállóságra és ismertségre vágyó felesége pedig nem tudja megbocsátani neki, hogy különélésük ellenére sem menekülhet tőle, színésznőként csak belőle élhet. Egymáson élősködnek, egymásba tép a két lankadt szárnyú héja-madár. Siri von Essen-Strindberg például azzal alázza az írót („a faszának ócsárolásán” kívül), hogy játsszák finnül a darabot, és mondják, Ibsen írta, mert ez az egyetlen lehetőség a sikerre. Pontosan tudja természetesen, hogy férje gyűlöli a Nóra szerzőjét „ostoba idealizmusa”, a nők megértése miatt. Nem késik a kontra sem, és elevenbe talál. Mérkőznek, próbálgatják, ki bizonyul az erősebbnek Az erősebbet próbálva. Pedig egymásra vannak utalva, ez a bemutató jelenti mindkettejüknek a visszatérési lehetőséget. A pénzért bármire hajlandó írónak bevételt, az előző urától elszeretett, felcsinált, családanyai szerepbe szorított nejének kitörési esélyt kínál az előadás. A nő azonban szabaddá csak a színészetről, férjétől kapott színházigazgatói posztjáról lemondással válhat, s groteszk befejezésként kiderül, hogy a darab megbukik a bemutatón, nem játsszák többé.

Vádaskodásukat szerepe szerint (nagyjából) némán figyeli az emancipáció visszásságát képviselő, alkoholista, leszbikus „dán tribád”. Kívülállóként a házaspár mindkét tagja számára a szabadság vágyott-gyűlölt mintapéldája, a nőket becsmérlő férfinak azonban sokkal inkább szellemi és lelki társa lehetne - ha nem lenne ennyire autonóm nő. Aki bármit megtehet, kivívta a gyermektelenséghez, a magányhoz való jogát is, hogy ne erőszakolja meg időnként a törvény által szentesített nászban nyert partnere. Az állatias, nyers férfiasságot képviselő, természetesen buta rendező tulajdonképpen csak egy kellék, nem sok vizet zavar.

A komoly társadalmi mondanivaló mellett állítólag komikus elemek is szerepelnek. Emberségükből kivetkőző „kannibál patkányokon” azonban nehéz nevetni. Dürrenmatt Haláltánc-átdolgozásánál, a Play Strindbergnél jóval izgalmasabb mű A tribádok éjszakája, a motivációkat, gyermekkori traumákat viszont nem látjuk. Ahhoz Enquist egy évtizeddel későbbi „televíziós regényét”, a Strindberg : Életjátékot kell elolvasni. De az alapján már nemcsak undorodni lehet, hanem határozottan utálni is az ellen-Nobel-díjjal kitüntetett írófejedelmet.

Bólya


 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.