A gyilkosság értelmetlensége

anslemoo | 2009. január 19. |

 A+

Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai, Vigilia Kiadó, 2008, 211 oldal 1700 forint.

A feltétlen csodálat hangjai közt pontosan mérlegelni nagyon nehéz, ellenük dolgozni szinte lehetetlen. Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetéről megjelent kritikák, recenziók ritkán tapasztalt összhangban ünnepelték a szerzőt, ez a kollektív gesztus, figyelembe véve a minden elméleti törekvés ellenére kötelezőnek érzett referencialitás hiányát, egészen különlegessé tette a versek (és a teljes kompozíció) helyzetét. Képtelenség erről helyesen, a megfelelő fogalmak használatával írni, de – mint az talán köztudott – a szövegekben megképződő gyilkosság borzalmának és a halál terhének hátterében valós történések állnak. Egészen pontosan egy ép ésszel felfoghatatlan rablógyilkosság és annak nyomorúságos utóélete. A személyes érintettség, vagyis a „költői én” pontosan dokumentálható eseményhez kötöttsége, és a megrázóan aprólékos tényfeltárás következtében az alkotó szerepe jelentősen megváltozott. A kötet félre-értelmezését ezért az olvasás etikai aspektusai helyett az esztétikai megfontolások teszik lehetetlenné, a kritikátlan csodálat tehát a szövegben újraalkotott halálnak szól, és nem korlátozható a művek hátterében meghúzódó „valóságra”. Annál is inkább, mivel a feldolgozás lehetetlenségét éppen a „metafizikai botrány”, a gyilkosság értelmetlensége garantálja, hiszen az erőszakos halál nem bontható részekre az elkövetés és a feldolgozás aktusai szerint. Ez az esemény minden ízében megragadhatatlan, a magyarázat legalább annyira kilátástalan, mint maga a tett, ezért a megértés munkálatai a kudarc biztos tudatában alakulnak. Így a szövegek megszületése a legnagyobb emberi és alkotói teljesítményről tanúskodik, arról a folyamatról, melyben a borzalom nem az elleplezés által megszelídített arcát mutatja. Az Egy gyilkosság mellékszálai című esszékötet a megmagyarázhatatlan botrány magyarázatának paradoxonát rejti magában.

Több helyen olvastam, hogy ez a kötet a Halotti pompához fűzött prózai kommentárként olvasandó, afféle lábjegyzetként, amely a szokatlan hangvételű alkotások közt segít eligazodni. Ugyanakkor a szövegek megfejtésének iránya közel sem ilyen egyértelmű, a két kötet együttes olvasása nem korlátozható semmilyen hierarchikus sémára. Az Egy gyilkosság mellékszálai önállóan ugyanúgy megállja a helyét, mint a versek kommentárjaként, hiszen a halált más irányból, a magyarázat és nem az újraalkotás felől közelíti meg. A kötetben esszék, interjúk, leírások, beszélgetések találhatók, kiegészülve a könyvet záró írással (Egy bűntény mellékszálai), amelynek hatása önmagában is csak a verseskönyvéhez mérhető. A szigorúan elméleti megfontolásokra és bibliai (valamint Pilinszky) idézetekre épülő, szinte már a személytelenségig eltávolított prózai alaphang hátborzongatóan valószerűvé teszi az egyszer tényleg megtörtént eseményt. Mintha a szövegben újraírt gyilkosság csupán a megalkotottságában ölthetne testet, vagyis kizárólag a szövegbe írt történések lennének valódiak, és az újraalkotott időben minden más elenyészne.

Talán nem véletlen a kötet és a kötetzáró írás címének finom distinkciója. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a zsidó-keresztény kultúra filozófiai és teológiai gyilkosság-értelmezései között a saját sorsot, az alkotó szubjektumot érintő gyilkosság csupán, mint bűntény szerepelhet. Vagy a magyarázat és a tett között tátongó szakadék áthidalásának reménytelensége a különbségtétel oka? Hiszen a könyvben szereplő írások (beleértve az interjúkat és beszélgetéseket is) alapvető tétele a gyilkosság metafizikai botrányának értelmezése, és ebbe a konkrét elkövetés kicsinyessége és pusztító dühe nem fér bele. Krisztus testének meggyilkolásától Auschwitz lehetőségéig a szövegekben újra és újra felbukkan a másik élet kioltásának borzalma, de akár Kertész Imre műveinek alaptapasztalatát, akár Radnóti Miklós halálának körülményeit elemzi Borbély Szilárd, az egyedin átvillan a kollektív, az emberiség egészén elkövetett bűntett szégyene. „Aki gyilkol, az a test által, amelyet elpusztít, Krisztust is megöli.”

A kötetben szereplő szövegek összjátéka a nyilvánvaló párhuzamokon túl is ámulatba ejtő. A remek szerkesztési elv is közrejátszhat ebben, hiszen a témák sokszínűségéből minden írásban pontosan kirajzolódó alapmotívum erőteljes jelenléte meghatározza a kötet egészének befogadását. A szolidaritás és a borzalomra adott kollektív válasz lehetősége El Greco képétől egy megdöbbentő fényképen át a beszélgetések minden egyes apró részletéig a szövegekben rejlik. Hatalmas erőre lehet szükség a személyes hit általános érvényűvé szélesítéséhez, amely sok esetben a tételes vallási rendszer megsértésével jár együtt, mégis minden blaszfémia ellenére a legbensőségesebb és legőszintébb. Nem a racionális gondolkodástól vár válaszokat, hiszen az ész csődöt mond, ha a másik megsemmisítéséről vagy saját magunk megalkotásáról esik szó, kérdései jóval veszélyesebbek. Mélyen megélt kötődésről árulkodnak, ám éppen a szövegbe foglalt viszony retorikája deszakralizálja, szakítja el a kanonikus vallási tézisektől azokat. Emiatt a válaszok – amelyek a kötet kohézióját is biztosítják – sok esetben élesebbek és fájóbbak a szentesített tanokénál, ám éppen ezért a mellékszálak nyomán felfejtett bűntények értelmezései a személyes tragédiákon keresztül válhatnak vigasztalóvá és reménykeltővé, mindenki számára egyéni olvasatot biztosítva. Az Egy gyilkosság mellékszálai számára ugyanúgy kijár a Halotti pompa kritikai visszhangját meghatározó csodálat és tisztelet, mert a felkavaró írások látásmódja és kiútkeresése mindenki számára példaértékű lehet.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.