Megyen a hegyen a turista

gojho mytyx | 2011. április 20. |

Per Olov Enquist: A Három Barlang Hegye
Fordította: Kúnos László

Európa Kiadó, 2011, 138 oldal, 3000 Ft

Ha kisgyerekeknek tetszik egy kalandregény, és maga Esterházy Péter olvassa fel esti meseként a rádióban, az üti a recenzens véleményét. Mert A Három Barlang Hegye kapcsán ugyanúgy hümmögtem, mint a Könyvfesztivál tavalyi nagydíjasának ökotudatos, állatvédős ifjúsági regényét (a Hirtelen az erdő mélyént) olvasván. Pedig lehet, hogy Enquisté nem is túlzottan tanító mű, hanem egyszerűen csak felelősségre nevelő, érzékenyen bölcs kötet. Melyet a Mithrasz-kultusz hívei akár beavatási rituáléként szemlélhetnek. És csillogó szemmel lapozgathatják a pszichoanalízis szerelmesei éppúgy, mint a totemizmus bálványozói. Vagy gyagya vagyok.

Hiszen a felnőttek furcsán túlkombinálnak mindent. Egy gyerkőc elhiszi, hogy az Apa ingéről lemászott krokodil harapta fenéken a hatéves Minát – bennem az merül fel rögtön, fizetett-e a krokodil logós cég a többszöri bujtatott reklámért. No, de Piaget legyen a talpán, aki azonnal felismeri, hogy fontosabb dologra kell koncentrálni. A kannibálos-krokodilos rémálomból riadó kislány hátsóján ott a harapásnyom, ez tény. Akkor is így van, ha álmos, morcos apukája szúnyogcsípésnek mondja. Csak szúnyogok, csak szőnyeget nekik? Nincs mese, itt már kizárólag a racionális szülők által „képzelődősként” elkönyvelt, és rosszalkodásaikor a vécébe bezárással büntetett nagyapa segíthet. Aki úgyis ráér, hiszen nincs „becsületes foglalkozása”, a pukizós történetek és disznó viccek mesélésén kívül talán a könyvírás veszi el egy kis idejét. Illetve a fránya feminizmus miatt házimunkát kell még végeznie.

A nyugdíjas íróként unokáival bolondozó, atletikus nagyapa nejét ugyanúgy Gunillának hívják, mint Enquist harmadik feleségét (aki elkísérte most a Könyvfesztiválra), s a történetben szereplő Gilbertsson- és Enquist-csemeték neve is megegyezik a veszélyes expedícióra induló szereplők nevével, de ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Akkor sem, ha a könyv nyitó- és zárómondata szerint „szóról szóra ez történt” a valóságban. Háromszor kérdeztem meg Enquistet, és háromszor próbált meggyőzni róla, hogy minden igaz a megírt sztoriból, például tényleg eltörte a lábát. Kikereste a könyvemben az ezt ábrázoló rajzot, és dedikálta, de az írók-költők mind hazudnak, tudjuk jól Bunyevácz Tamás híres sorai óta. 

Humoros, hogy a habókos nagyapa figuráját magáról mintázta Enquist, öniróniában erős, a németekkel viszont nincs teljesen kibékülve: „A németek ma már mind nagyon kedves emberek, mondta nagyapa, mert a könyveket, amiket ő ír, a németek mind megvásárolják, és nagyapa egy csomó pénzt kap, amiből Jótevőkutyát lehet venni. És a németek ma már majdnem mind feministák, külön felszólítás nélkül is takarítanak, mondta nagyapa, de akkor, régen, gonoszak voltak, puskával lövöldöztek, és ezért erődöt kellett építeni, és védekezni kellett, amikor jöttek.” Megbocsátja a második világháborús katonai megszállást, de a könyv végén csak arra lyukadunk ki, hogy az állatokat gyilkoló orvvadászok németek. A két kutyával és négy ifjonccal hegyhódításra induló, hebehurgya hősnek ugyanis ilyen veszélyes ellenfelekkel kell megküzdeni, hogy helyreállíthassák a természet rendjét. Már amennyire lehet. Mert nem akar rózsaszín képet festeni az író. Ellentétben a 2011-es magyar kiadás vevőcsalogató, színes illusztrációival, melyek az eredeti, egyszerűbb, fekete-fehér rajzoknak a nyomába sem érnek, sajnos. Enquist világ- és önértelmezésükben segít a gyerekeknek. Élni tanít. Együtt az állatokkal. A félelmet és gyilkos hajlamainkat leküzdve. A gyerekeikre rá nem érő felnőttek pedig egy kedves, gyermeknyelvi fordulatokban gazdag fikciós regényként olvashatják, melyben finom előre- és visszautalások erősítik a mű szerkezetét. De az ilyen földhözragadt könyvmolyokat megeszi hamar valami harapós állat.

(A Kossuth Rádió április 4-től ismétli Esterházy felolvasását esténként 19:50-től a Jó éjszakát, gyerekek! című műsorban. Archívumukban három hétig érhetőek el ingyenesen a műsorok.)

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!