Medveségek, madárságok

.konyvesblog. | 2013. június 23. |

Tandori Dezső: Medveálom madárszárnyon

Pozsonyi Pagony, 2012, 88 oldal, 2850 HUF

A címben foglaltaknak megfelelően Tandori Dezső egy kötetbe gyűjtött versei (mondhatni a már megszokott módon) medvékről és madarakról szólnak, velük, általuk történnek meg a mindennapi és a nem mindennapi dolgok. A költő kedvenc madarainak, verebeinek viselkedését figyeli, hol befogad egyet, hol elenged egy másikat. Mert a madarak már csak ilyenek. Mint Eder mester Pumuklival, úgy él együtt a beszélő a medvéivel. Sétálgatnak, elmélkednek, miközben kíméletlenül telik az idő, a nyárból ősz, az őszből pedig tél lesz. Az idő múlása  amelyet legtöbbször éppen az ősz beköszönte jelez – központi témája a szövegeknek. Ám ez nem olyasmi, ami ellen macik, vagy a beszélő lázadna, inkább olyasmi, mint a hűvös szél, amely ha fúj, akkor fúj.

Bár a Pozsonyi Pagony kiadásában megjelent kötet borítója szerint 5-től 99 éves korig szórakoztatja az olvasót, inkább való (a szó legnemesebb értelemben vett) gyerekes felnőtteknek, mint a felnőttes gyerekeknek. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kicsik ne élvezhetnék a kedves, néhol kissé mélabús verseket. Az idősebbeknek viszont talán többet mondanak, vagy legalábbis mást. Mindig kényes kérdés a gyerekkönyv, hiszen egyszerre kell lekötni a többnyire a felolvasó szerepét magára öltő felnőttet, és a közönségét, vagyis a kisgyerekeket. Éppen ezért eshet meg időről időre, hogy a költő, író igazából felnőtt történeteket és érzéseket öltöztet fel színes ruhába, hogy így adja el a kicsiknek. Szerencsére ebben az esetben nincs erről szó, bár a versek (és az illusztrációk) világa kétségkívül nem az a vattacukros, szivárványos fajta. De miért is kéne olyannak lennie?

Az Agócs Írisz (aki a Medvék minden mennyiségben című kötet rajzait is készítette) illusztrációival kiegészült történetecskék tökéletesen zárt, intim világba kalauzolják az olvasót, mesélőt. Olyan univerzum épül így, amelynek sajátos logikája, megszokott szereplői és jól ismert helyszínei hamar otthonossá válhatnak a kicsiknek és a nagyoknak is. Mint amikor kuckót építünk lepedőből, íróasztalból és székekből. Vagy felosonunk a nagymamáék padlására, ahol pókhálókkal, régi, szakadozott leplekkel borított ódon bútorok között lépünk át egy új, mégis ismerős világba. Ennek a kicsit nosztalgikus világnak a visszhangja az illusztráció. Az akvarellszerű rajzok tökéletesen rímelnek a szövegekre, maguk is egységes világot hozva létre ezáltal. A visszafogott színek kopottnak, koszosnak hatnak, mint a gyerek mackója, amit évek óta nem enged kimosni. A jól eltalált karaktereket – legyen szó akár a medvékről, akár a madarakról – egyszerre lengi körül a melankólia és valamiféle megfoghatatlan nyugalom. Beletörődés? És persze az okkerek, barnák is ebbe az irányba terelik a figyelmet. Az ősz színei ezek.

De nem lehet elmenni szó nélkül a szövegek és képek megalkotott spontaneitása mellett sem. Az illusztrációk nem nagyon precízek, kilátszanak a rajzos vonalak is, mint amikor együtt rajzolunk-festünk a gyerekekkel. A versek maguk is ilyenek. Érezhetően átgondolt, letisztult sorok, amelyeket mégis körülvesz a hétköznapok, a személyesség légköre.

Nézzük meg most egy kicsit közelebbről is a bájos, morgós medvéket, és a madarakat, Szpérót, Éliást, Tilit és Samut! Ki ne gondolkozott volna el azon, vajon mi a kanapén, gyerekágyon, polcon, vitrinben csücsülő medvék története? Mit mondanának, ha képesek volnának megszólalni? Aztán persze sok felnőttet másfelé terel az élet, és a gyerekekre marad, hogy felruházzák a medvéket különféle tulajdonságokkal. Tandori kötetének a versei ebből a szempontból félig felnőtt, félig gyerekszemmel látják őket. Mert tudatosodik ugyan játék-létük, ugyanakkor élőbbek nem is lehetnének. Megismerjük a Vérmedvét, találkozunk házi medvékkel, de olyanokkal is, akik verébneveldét nyitottak. Gombfociznak, sétálnak, üldögélnek és persze mindig morognak. A főszerep viszont a Főmedvéé, aki szüntelen keres valamit, hol az időt, hol vándorbotját, hol pedig a fejét. Vele ellentétben a madarak nem kérdeznek, nem elmélkednek, sokkal inkább múzsái a megszólaló énnek. Míg a medvék jóbarátai, állandó társai, mégis aktívak, addig a verebek, akik jönnek és mennek, jóval passzívabbak. Medveálom madárszárnyon – már a cím is ezt a kettősséget sugallja. A kétféle viszonyulás, ha úgy tetszik, a két témakör mégsem határolódik el egymástól, hiszen összeköti őket a beszélő és az ő kapcsolata a meselényekkel. Végső soron pedig ugyanannak a világnak a részei mindannyian. Így hát azzal együtt, hogy a benne foglalt kérdésfelvetések, elmélázások sokkal messzebbre vezethetnek, mégiscsak kerek egész a kötet. És azon se lepődjünk meg, ha a gyerkőcök azonnal  a játékboltba vezényelnek minket, hogy minimum egy új macit kapjanak.

Amellett, hogy az eddig folyóiratokban megjelenő szövegeket egy kötetbe rendezte, Tóth Ákos irodalomtörténész és Tandori-kutató írta az utószót is. Az enyhén dagályos, Telhetetlen évszakok címet viselő szöveg, habár alapvetően nagyszerűen közelíti meg a verseket, olyan, mintha egyúttal versenyre is akarna kelni velük. Jobb, ha ez alól viszont fölmentjük a gyerekeket, nem is nekik szól.

Szerző: Maksai Kinga

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!