Marie Curie titkos szerelmi élete a pénzügyi könyveléséből bontakozik ki

.konyvesblog. | 2018. január 15. |

Egy szerelmi történet sok mindenben végigkísérhető, levelekben, naplóban, versekben, de arra nem gondolunk, hogy akár egy kiadási könyvelésben is. A Marie Curie szerelmei című könyv pedig éppen ennek segítségével mutatja be az első Nobel-díjas nő életének kevésbé ismert részeit.

Az írónő egy, vagy inkább kettő szerelmi történet szálait bogozza ki a könyvben: Irène Frain mindezt történelmi kontextusba helyezi, és feldolgozza a történet szempontjából fontos összes sajtómegjelenést is.

Irène Frain: Marie Curie szerelmei

Fordította: Mihancsik Zsófia, Typotex, 2017, 352 oldal, 3500 HUF

 

Marie Curie hosszú évekig Pierre Curie házastársa és munkatársa volt. 1903-ban Pierre, Marie és Henri Becquerel megosztva kapták meg a fizikai Nobel-díjat. A tényt sokan ismerik. Szép és mély kapcsolat volt a házaspáré, két kislányuk is született, de Pierre tragikus hirtelenséggel meghalt. A házaspár magánélete és munkája összeolvadt, mindkettőt ugyanazzal a szenvedéllyel, néha úgy tűnik, őrülettel élték meg. Marie ebben maradt egyedül.

A házasság megrázó szimbiózisa ellenére nem ez áll a könyv középpontjában, hanem Marie és szeretője kapcsolata. 1910-ben járunk Franciaországban. Marie öt éve özvegy és vigasztalhatatlan, Paul – Pierre egyik tanítványa – pedig egy rosszul sikerült házasságban vergődik. Természetesen sodródnak egymás karjába. Paul ráadásul egy bántalmazó kapcsolatban él. A könyv egyik erőssége ennek a kapcsolatnak az életszerű ábrázolása. A bántalmazás 100 évvel ezelőtt is ugyanazzal a dinamikával valósult meg, mint jelenleg. Fizikai erőszak, gyerekekkel való zsarolás, megalázás, fenyegetés vagy lebénítás. A bántalmazott nem tud felállni, ha mégis, előfordul, hogy visszamegy a bántalmazóhoz és csak sokadszorra tud végleg elszakadni. Oka lehet az alacsony önértékelés, az anyagi kiszolgáltatottság, a gyerekek elvesztésétől való irreális félelem és a bátorság hiánya. Itt is ez történik. A feleség bántalmazza a férjét, ami lehet, hogy közel sem ritka. A férj pedig Marie Curie szeretője lesz. A legtöbb ember valószínűleg soha nem hallott Marie életének erről a történetéről.

A pénzügyi kiadások alakulásának figyelmes követése a szeretői kapcsolat minden apró rezdülésére választ ad. A szerelmesek titokban találkoznak, igen sokszor. Egy kis lakást is kibérelnek, és nem törődnek az óvatossággal. Szeretői léthez méltóan a szélsőségek dominálnak, ez megjelenik Marie kiadásaiban: túlköltekezés vagy bénult vásárlásnélküliség jellemzi. A szeretői kapcsolat mélyül, érzelmi túlreagálás és reményvesztettség között ingadozik. Marie valószínűleg terápiás céllal vezeti a háztartási naplót, úgy tűnik, ez megnyugtatja. Ha egy ideig nem írja – mint később kiderül –, akkor van igazán baj. Nem tudjuk, hogyan alakult volna a szerelmesek élete, de fondorlatos összjáték következtében a kapcsolat napvilágot látott. Ekkor pillanthatunk bele az akkori bulvármédia kíméletlen világába, ugyanakkor ebben az időben kerül előtérbe Marie Curie származása, ami felhatalmazást ad a gyűlölködésre. Sőt, közeledik a kémiai Nobel-díj átadásának ideje, és Marie esélyes a kitüntetésre.

A romantikus történet ezen a ponton izgalmas harccá válik, drukkolhatunk a szerelmeseknek vagy kitarthatunk a házasság intézményének mindenhatósága mellett. Az akkori újságolvasók is megosztottak voltak a kérdésben. Marie gyermekei, főleg nagylánya is látja, olvassa az újságban megjelenő újabb és újabb szaftos, sokszor hazug pletykákat. Lányai fontos szereplői a könyvnek. Marie jó anya, de érzelmi állapota az anyai feladatokra is rányomja a bélyegét: a lányok sokszor anya nélkül nevelkednek – ritkán, de akkor intenzíven figyel rájuk.

Marie erős, ugyanakkor érzékeny és különleges személyiségének megismerése a könyv legérdekesebb része egy olyan nőről, aki a racionális tudományok szakértője. Tudjuk, hogy Marie végül megkapja a kémiai Nobel-díjat, a szeretők kapcsolatának további sorsát pedig a szereplők lelki ereje és a média kitartó hadjárata alakítja.

A kíváncsiság elég, hogy kezünkbe vegyük a könyvet, a történet megírása mégis hagy kívánnivalót maga után. Érdekesebb a téma és a kutatás eredménye, mint Irène Frain írói képessége. Lelkesebbek lehetnénk olvasás közben, de a történet a könyv elolvasása után még sokáig elkísér minket.

Szerző: Pálfi Andrea

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók