Magyar Havanna

.konyvesblog. | 2014. január 14. |

Hidas Judit: Hotel Havanna

L'Harmattan Kiadó, 2013, 168 oldal

A könyv több meglepetést is tartogat az olvasó számára, s ezek közül a cím a legkézenfekvőbb. Hidas Judit Hotel Havanna című kötetének novellái az emberi kapcsolatok működésképtelenségéről és a nem különösebben szelíd hétköznapokról szólnak.

A Hotel Havannáról többeknek, talán joggal, legelőször Kuba fővárosa juthat eszükbe. A feltételezett egzotikus nyaralással kapcsolatos asszociációs játék a könyv szerkezeti felépítésében is folytatódik: a megszokott tartalomjegyzék helyett csomagajánlatokat kapunk, ebből is négy különbözőt, mint egy igazi wellness hotelben, annak minden, unalomig ismert marketingfogásával együtt. Az elnevezések is éppen erre az utánérzésre hajaznak; a tizenhat írás az Újévi felfrissülés, a Kényeztető hétköznapok, a Termálvarázs, valamint az Édes kísértés között oszlik meg, amely persze nem több mint ironikus-játékos felvezetése annak a mai, sőt, nagyon is hazai élményanyagnak, amiből ez a könyv is táplálkozik.

Az is hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a címben szereplő Havanna nem Kubára, hanem a hírhedt budapesti helyszínek között emblematikusnak számító Havanna-lakótelepre utal. Épp ezért könnyed, derűs pillanatokra nemigen számíthatunk, merthogy ezek a szövegek leginkább az „elcseszett", szingliként vagy családban élő, különböző korú önsorsrontó nőkről, és hozzájuk hasonlóan boldogtalan férfiakról, az egyéni és a családi harmónia lehetetlenségéről szólnak. És nem utolsósorban a torz emberi létezés körülöttünk és/vagy bennünk élő (ön)kifejeződési formáiról.

E novellákban az is közös, hogy  - a címadó novella kivételével -  főként női szemszögű narráció valósul meg bennük, s ez az egységesnek tekinthető elbeszélői hang nem szelíden (mint ahogy az a könyv alcímében szerepel), sokkal inkább zavarba ejtő őszinteséggel láttatja az eseményeket. Talán e szókimondás miatt is lehet, hogy még a kötet könnyedebb hangvételű írásainál is érezhető egyfajta feszültség, az esetleges tragédia lehetőségét ugyanis más, fajsúlyosabb szövegekhez hasonlóan szintén magukban hordozzák. Ahogy a könyv magányos, közvetlen környezetükkel szemben is kíméletlen, szeretetéhes figurái is, akik az anya-lány vagy a férj-feleség viszonyban legtöbbször kegyetlenül mutatkoznak meg. A lekerekített, nem egyszer csattanóval végződő történetekben nem csupán az emberi kapcsolatok működésképtelensége, a nő és a férfi életének abnormis szituációi, hanem a családi élet boldogtalansága is kibomlik.

A Hotel Havanna tehát valóban nem számít könnyű olvasmánynak, ám az is igaz, hogy ezek a novellák, az első néhány oldal után menthetetlenül magukba szippantanak. A jól eltalált elbeszélői hang teszi, vagy maga a történet, egyszerűen csak tudni akarjuk, hogyan alakul a sorsa a Csirkében szereplő, hasadt tudatú ötvenes nőnek, az Avokádóban megjelenő, tehetetlenségét agresszivitással leplező harmincas szinglinek, a virtuális szexben önmagára találó családanyának (Diéta forte), illetve annak a csetlő-botló fiúnak, akit kis híján bekebelez egy valódi nőstényördög (Hotel Havanna). És azt is, hogyan fordulnak át az átlagos, családi hétköznapok a homoszexualitás (Mint egy oltalmat kereső leányka) vagy az extrém sport (Hagyni valami nyomot) révén megoldhatatlannak tetsző, kirívó élethelyzetekbe, melyek mindenfajta szélsőségességük ellenére is, úgy érezzük, szorosan kapcsolódnak a bennünk élő valósághoz.

Szerző: Gáspár-Singer Anna

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók