Két világ között

.konyvesblog. | 2013. augusztus 27. |

H. M. Castor: VIII. Henrik, fordította: Németh Dorottya

Kossuth Kiadó, 2013, 342 oldal, 2990 HUF

A-

A VIII. Henrik írója Harriet Castor néven már több mint negyven gyermek- és ifjúsági könyvet publikált, H. M. Castor néven viszont ez az első regénye. A névváltoztatásra indoklást egy interjújában, nyilatkozatában sem ad, így kénytelenek vagyunk saját spekulációinkra hagyatkozni. Talán attól tarthatott az írónő, hogy a tradicionálisan férfiműfajnak tekintett történelmi regény-világban nőként kevesebb (férfi) olvasót tud megszólítani, s ezért bújt az androgün enigmatikus keresztnév mögé. A könyvborítóról tehát nem derül ki az író neme. A könyv soraiból azonban annál inkább: a családi kapcsolatok és az egyén személyes tragédiáját olyan szívfacsaró érzékenységgel ábrázolja, melyre leginkább női írók képesek.

Henriket gyermekként ismerjük meg, aki rajongásig szeretett, érzelmes anyja és félelemmel tisztelt, rideg apja értékrendje között lavírozva próbál rálelni magára. Azonban a nagy igyekezetben, hogy az egymásnak ellentmondó két világnézetnek megfeleljen, valahogy mindkettőből a rosszat sajátítja el: magára veszi anyja babonáit, apja szívtelenségét és hajlíthatatlanságát. Egy gyermekkorában félreértelmezett jóslat alapján elhatározza, hogy boldogsága és hatalma két tényezőn áll: Franciaország meghódításán és fiú utódok nemzésén. Amíg ez a kettő nincs a birtokában, nem tud megnyugodni, csak idegesen bolyong a világban, egyik rossz döntést a másik után hozva. A Franciaország elleni hadviselés felemészti a birodalom vagyonát, a görcsösen akart fiú pedig a király lelkierejét. Az eleinte szeretett feleségeire egy idő után már csak testként tekint, ami a jövendő fiú utód lehetőségével kecsegtet. Ám amint ez a lehetőség meghiúsulni látszik, megundorodik s megszabadul tőlük.

Persze, aki kicsit is ismeri VIII. Henrik életét, ezekkel a tényekkel tisztában van. Ami mégis izgalmassá teszi Castor regényét, az az adatok mögött rejtőző ember. A vetélések és halott magzatok sora, és e veszteségeket emelt fővel viselő feleségek  ábrázolása intim közelségbe hozza a borzalmakat átélő királynékat. Annyira megelevenednek ezek a figurák, hogy a regény elolvasása után már álmunkból felkeltve is fel tudjuk majd sorolni VIII. Henrik nejeit.

H.M. Castor prózája jól olvasható, gördülékeny, elegáns. A könnyed stílus azonban nem jelent egyet a felszínességgel: a regény megírását több év kutatómunka előzte meg. Ám az írónőnek sikerül kordában tartani történelmi közlésvágyát. A tények nem fullasztják meg a cselekményt, hanem észrevétlen természetességgel épülnek be a narratívába, s építenek fel egy információ- és érzelemgazdag szöveget.

Csupán egy figyelmeztetés a jövendőbeli olvasóknak: terhes vagy a közeljövőben gyermeket tervező nők, asszonyok messziről kerüljék el.

Szerző: Strickland-Pajtók Ágnes

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Lehet, hogy az álom az alvás lényege? – 3 könyv, amiben az álom fontos szerepet játszik

Bár sokszor nem tűnik többnek az alvás furcsa mellékhatásánál – és persze tudattalanunk kedvelt játszóterénél –, előfordulhat, hogy az álom valójában egy létszükséglet.

...
Zöld

A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve

Ősidőkben gyökerező erdők, újjászülető harcos hercegnők, apák és fiúk, az elme történetteremtő képessége, Freud és Jung, Tolkien, növényhorror és növényvakság a fantasyben, valamint az ember és a nem emberi világ szoros kapcsolata is szóba kerül a podcastban.

...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.