Karin Tidbeck az itthon 2017-ben megjelent Amatka című regénye után a Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről novellaválogatásával ezúttal egy olyan világba kalauzolja el a hazai olvasókat, ahol a félálomszerű homályban létezés nemcsak a szürrealitás, de a mindennapok része. Novellái pedig amennyire rövidek, legalább olyan hosszan hatnak: a furcsa, hol misztikus, hol inkább horrorisztikus történetek mélyen rezonáló emberi érzelmeket közvetítenek a weird irodalom eszköztárának segítségével.
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről
Fordította: Ballai Mária, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Agave Könyvek, 2019, 176 oldal, 2880 HUF
Tidbeck azon kevesek egyike, akik úgy tudtak közel férkőzni az angolszász fantasztikus irodalom krémjéhez, hogy anyanyelvük nem angol. A svéd írónő persze sok figyelmet is szentelt annak, hogy novellái felkeltsék az angol és amerikai szerkesztők figyelmét. Szövegeit ugyanis saját maga fordította angolra, majd küldte el őket különböző lapoknak. A többek között a Weird Tales vagy a Lightspeed magazinokban is megjelent novelláira olyan alkotók és szerkesztők figyeltek fel, mint Jeff és Ann Van Der Meer, valamint China Mieville. Tidbeck így felkerülhetett a weird irodalom világtérképére, és ennek hála most remek magyar fordításban olvashatóak egy évtized alatt keletkezett novellái.
A 13 novellát tartalmazó kötet soványsága megtévesztő lehet, ugyanis a benne található falatnyi írásokat valóban érdemes kis adagokban fogyasztani a hirtelen behabzsolás helyett. Utóbbi esetben sajnos könnyen előfordulhatnak különböző emésztési panaszok a kisprózák töménysége miatt. De kellő odafigyeléssel és mértékletességgel, az olvasottakat megfelelő leülepedés után értelmezve kivételes élményeket kínáló, vérbeli északi ínyencségeket kóstolhat az olvasó.
A Rénszarvas-hegy… novellái már csak azért sem adják túl könnyen magukat, mert szinte mindegyikről süt Tidbeck páratlan műveltsége. Egymást érik a történelmi és mitológiai utalások, a shakespeare-i, ballardi vagy éppen kafkai irodalmi hatások, mint ahogy a lidércnyomásszerűen szürreális vagy idegborzolóan nyomasztó, mégis lírai képek. A novellák formája is egészen változatos: a megszokott narrációs technikák mellett van itt tudományos értekezés, naplóforma és magányos levelezés is. A válogatás rövid történetei közt nincs, vagy csak lazán érzékelhető a kapocs. Mégis egységesen megfigyelhető egy sajátosan északi életérzést árasztó szürke melankólia, és a teremtés vagy teremtődés motívuma, de annak ellentéte is.
„Amikor egy lény úgy dönt, hogy tőle idegen faj emléktárgyai között hal meg, és nyelvi utánzatot hagy maga után, akkor vajon ösztönből vagy értelmesen cselekszik?”
A novellák többsége a weird hatásmechanizmusaival jól pellengérre állítható emberi tapasztalatokat állít a középpontjába: szerelemnek gondolt birtoklási vágy, alkotói válság, a bürokrácia szürrealitása, Isten keresése, kilátástalanság, születés és halál, vagy az idő mibenléte. De az is teljességgel elképzelhető, hogy egyik sem jelenik meg, vagy éppen mindegyik egyszerre. Tidbeck novellái meglehetősen sokrétűek, így számos lehetőséget nyújtanak a tisztán személyes értelmezéseknek is. Vagyis leginkább csak azoknak hagy teret. Ha van erőssége a kötetben található írásoknak, az mindenképpen az egyénre szabható bensőségesség, és az érzelmi telítettség. A közönytől egészen a szeretetig.
Karin Tidbeck szürreális történetei világszerte meghódították a sci-fi rajongókat
Egy díjnyertes novelláskötet Svédország legismertebb SFF szerzőjétől, aki méltó örököse Borges, Le Guin és Lovecraft munkásságának. Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről Fordította: Ballai Mária, Benkő Ferenc, Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Juhász Viktor, Molnár Berta Eleonóra, Agave Könyvek, 2019, 176 oldal, 2880 HUF Egy gyermek egy konzervdobozba születik.
Emiatt a mindent átíró személyesség miatt is nehéz történeteket kiemelni. A Beatrice ember-gép álromantikája épp annyira képes lehet megfogni olvasóját, mint a Rebecka vallásos horrorja, netán a Kicsoda Arvid Pekon? túlvilágian bürokratikus imitációs önismereti vizsgálódása, vagy a Rénszarvas-hegy ritualitása, de éppen a Pyret fura lényeiről szóló tudományos értekezését is lehetne említeni.
Karin Tidbeck tényleg csak az egyik felét írja meg történeteinek. Az már csak az olvasón múlik, hogy mit tesz hozzá – az pedig főleg, hogy mit vesz ki belőlük. Az írónő nem ad egyértelmű kapaszkodókat. Melankolikusan lírai és testiségben bővelkedő írásai ugyan pár óra alatt bekebelezhetőek, de kimérten fogyasztva napokig képesek lehetnek szellemi táplálékul szolgálni.
Szerző: Laki Péter
