John Grisham évtizedek óta a tárgyalótermi és politikai thrillerek mestere, amit olyan világsikerekkel ért el és bizonyított, mint a Ha ölni kell, A cég, A Pelikán ügyirat, vagy Az ítélet eladó. Könyveit milliók olvassák, karaktereit hollywoodi sztárok játsszák a mozikban. A Platánsorban visszakanyarodik ahhoz a tárgyalóteremhez, ahol a fiatal ügyvéd, Jake Brigance élete eddigi legnagyobb sikerét érte el abban az ügyben, amely Grisham hírnevét is megalapozta.
John Grisham: Platánsor
Fordította: Wertheimer Gábor, Geopen Kiadó, 2014, 672 oldal
Mississippi állam, Ford megye, a ’80-as évek vége. A korábbi rabszolgatartó Dél, ahol még nem feledték a hagyományokat és még mindig léteznek a faji előítéletek. Ahol a jelentős vagyont felhalmozó, ám magának való és mogorva, rákban szenvedő Seth Hubbard véget vet életének, és teljes vagyonát egy meggondolatlannak tűnő döntéssel fekete bejárónőjére hagyja. Ezzel persze hatalmas találgatás veszi kezdetét. Miért lett váratlanul öngyilkos? Mekkora lehet a vagyon? Korábbi végakaratát megmásítva miért zárta ki hagyatékából gyermekeit és unokáit? Megtehette ezt jogszerűen? Hová tűnhetett az örökhagyó rég nem látott öccse? Vajon hogyan érte ezt el az alig néhány éve ismert asszony? Vajon a fájdalomcsillapítók és a nő hatása alatt álló öregember átgondolatlan döntése a kézzel írt végrendelet, vagy egy nagyobb terv része? Rengeteg kérdés, biztosnak azonban csupán egyetlen dolog tűnik: Jake Brigance nagyon nagy és nehéz feladatot, valamint komoly, felkészült ellenfeleket kapott, amikor Seth Hubbard halála előtt azzal bízta meg, mindenáron védje meg végrendeletét.
A könyv persze választ ad mindezekre a kérdésekre, még ha nem is nyaktörő tempóban. Grisham ugyanis pont olyan, mint az ügy bírája, a nagytiszteletű Reuben V. Atlee: aprólékos és alapos, egy megfontolt úr, aki nem siet sehová. Grisham is elidőzik itt-ott, részletes leírást ad nem csak a helyszínről és a főbb, de gyakran egészen jelentéktelennek tűnő mellékkarakterekről is. Ennek kétségtelenül előnye, hogy a karakterek motivációi világosak és szinte érezzük a clantoni levegőben lévő párát, hátránya azonban a könyv jelentős terjedelme és kissé komótos tempója. Aki azonban nem ezzel a könyvvel kezdi a John Grisham-univerzummal való ismerkedést, (noha abszolút alkalmas rá), egyáltalán nem lepődik meg ezen.
A kisebb-nagyobb elkalandozásoknak köszönhetően a hangulat fokozása sem egyenletes. A történetet lezáró tárgyaláshoz képest viszonylag hosszúnak tűnik az expozíció, a sztori végén lévő fordulatot (mert természetesen van csavar a történetben) követő lezárás pedig kissé elnagyolt, nem feltétlenül megnyugtató.
Mindezen kisebb hibák, aránytalanságok ellenére a Platánsor jellegzetesen és tagadhatatlanul John Grisham-regény, így a szerző rajongói szeretni fogják. Rajtuk kívül jó választás lehet mindazoknak, akik egy inkább karakter-, mint cselekményközpontú, ráérős olvasmányt szeretnének maguknak a hosszú téli estékre.
Szerző: -kzs-
