Kép a filmből
Pár évvel ezelőtt bejárta a világot a hír, hogy egy Ausztráliában örökbe fogadott indiai fiú huszonöt év után az internet segítségével talált rá vér szerinti családjára. Saroo Brierly életének története azóta saját tolmácsolásában is olvasható, magyarul Oroszlán címmel (eredeti címe Long Way Home) jelent meg az Atheneum gondozásában. Önéletrajzi regényéből tavaly mozifilm is készült, amely hat Oscar-jelölést is kapott.
Saroo Brierley: Oroszlán
Fordította: Babits Péter, Athenaeum, 2017, 288 oldal, 3490 HUF
Saroo Brierly kalandos életéről olvasva nehéz eldönteni, hogy sorsát szerencsés vagy szerencsétlen fordulatok sorozata határozta-e meg. Önéletrajzi regényében elmesélt története egyszerre felfoghatatlan, izgalmas és hátborzongató. Egy kicsi, éhező fiú India egyik távoli nyomornegyedétől a véletlenek sorozata folytán Ausztráliában köt ki, ahol végül kényelemben, pozitív környezetben és szeretetben nőhet fel. Élete egyszerre tündérmese és tragédia: ötéves korában egyik napról a másikra elveszik a hatalmas indiai félszigeten. Hazatalálni esélye sincs.
Saroo harmadik gyerekként született egy mélyszegénységben élő indiai családban. Édesanyja egyedül tartotta el és nevelte őket egy egyszobás, lakásnak alig nevezhető romhalmazban, miután muszlim apja új feleséget választott magának és végleg elhagyta őket. Mivel az anya minden nap reggeltől estig dolgozott – köveket hordott egy építkezésre – a gyerekek egész nap magukra maradtak, a nagyobbak apróbb munkákkal, tolvajlással igyekeztek némi élelemhez jutni.
Egy este Saroo bátyjával, Gudduval indult kalandozni, ám mivel még csak ötéves volt, nem jutott messzebb a következő vasútállomásnál, ahol bátyja egyedül hagyta, hogy aludhasson. A magára hagyott gyerek félelmében bemászott egy vagonba, majd mire felébredt, ismeretlen tájakon találta magát. Végül a zsúfolt, szemetes és szegényes metropoliszban, Kalkuttában kötött ki, ahol elveszve a nagy tömegben végképp magára maradt. Az élet jó és rossz helyzetekbe is sodorta, ó ki volt szolgáltatva a veszélyes és a kedves embernek egyaránt, egyedül csak magában bízhatott. Sorsa sok-sok megpróbáltatás után végül jóra fordult, ausztrál nevelőszülőkhöz került, akiknél olyan életet élhetett, amelyről korábban nem is álmodott. Gyökereit, igazi családját csak felnőttként kezdte el keresni, mígnem évek munkájával rá nem talált szülővárosára. Erről, a keresés időszakáról szól az Oroszlán, amely egyben az átélt traumák és veszteségek feldolgozására is szolgálhatott.
Saroo életének történetében elsősorban valóságossága a megrázó. A könyvben, éppúgy mint a film végén fotókat és dokumentumokat is láthatunk róla, valamint „két családjáról”. Szinte felfoghatatlan szembesülni a képeken szereplő nyomorral, ahogy az embertelen környezet leírásával is: a túlnépesedett Kalkuttában jóformán senki sem sietett az elveszett kisfiú segítségére. Brierly regénye, amelyet Larry Buttrose segítségével írt meg, csak saját életét, az általa megélt szituációkat és környezetet vázolja fel, nem merül fejtegetésekbe az indiai túlnépesedésről és a szociális viszonyokról. Emlékei, szubjektív leírásai így is döbbenetesek, nehéz megérteni például, hogyan kerülhet ennyi gyerek az utcára.
Saroo's Google-Earth Quest: How an Orphaned Boy Found His Way Home as Grown Man
It was just a small river flowing over a dam, but to five-year-old Saroo Munshi Khan it felt like a waterfall. He played barefoot under the downpour as trains passed nearby. When night fell, he would walk a couple miles home. Home was a tiny mud-brick house with a tin roof.
Meglepő módon egyébként ezúttal nem a könyv, hanem az adaptáció a jobb, egyszerűen azért, mert jobban hat a befogadó érzelmeire, könnyebb azonosulni a filmben szereplő kisfiúval, mint a valóságossal. A regény nem igazán fedi fel az érzelmi mélységeket, sem a személyes tragédia lelki következményeit, noha egyes szám első személyben maga a főhős tolmácsolja nekünk az élményeit. A könyv távolabb marad az olvasótól, mert a leírások többnyire tárgyilagosak, hiányzik az események lélektani megközelítése. A Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével készült, többszörös díjnyertes film hátránya viszont az, hogy a hollywoodi elvárásoknak megfelelően kissé átírták a hangsúlyokat a történetben, és egy olyan szerelmi szálat helyeztek a középpontba, amely a valódi dráma szempontjából voltaképpen érdektelen. A regény emellett tovább is meséli Saroo és családjának sorsát, nem áll meg a boldog csúcsponton, így képet kapunk arról is, hogy mi történt a nagy találkozás után.
Ötévesen rossz vonatra szállt, felnőttként a Google Earth-szel talált haza
Mi történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Saroo Brierley: oroszlán Fordította: Babits Péter, Athenaeum, 2017, 288 oldal, 3490 HUF Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül.
Saroo Brierly életében a tragédia és a csoda egy tőről fakad: a véletlenek játékából. Története olyan sok ponton veti fel, a „Mi lett volna, ha…?” kérdést, hogy könyvének elolvasása után óhatatlanul a végzet fogalma kezdi foglalkoztatni az olvasót.
Bár az érzést semmiképp nem szeretném vallásos keretek közé erőltetni, határozottan úgy gondolom, hogy nem véletlenül lettem elveszett árvából olyan férfi, akinek két családja is van. Minden pontosan úgy történt, ahogyan történnie kellett
– írja könyve végén a szerző.
Az Oroszlán nemcsak egy élettörténet dokumentuma, hanem egyben egy jelzés is arra, hogy újra kéne gondolnunk a fejlődő országokban élők iránti felelősségünket, főleg, ami az utcán élő, nagyon alacsony átlagéletkorú, éhező gyerekeket illeti. Ahogy az örökbefogadás procedúráját is egyszerűsíteni kéne, hogy minél többen juthassanak új esélyekhez.
Szerző: Forgách Kinga
