Felhővadászok hódítják meg az ég vizeit

.konyvesblog. | 2016. június 21. |

Azt beszélik, hogy réges-rég robbanás történt a magban, és a Föld megszámlálhatatlan darabra szakadt szét. Ezek a darabok, a szigetek körpályára álltak, és azóta is azon keringenek. Alex Shearer eredetileg 2012-ben megjelent történetének, a Felhővadászoknak a hőse, Christien is e szigetek egyikén él a szüleivel. Az itteni légkör sűrű, oxigénben gazdag, az újonnan érkezetteknek akár hónapokba is telhet az akklimatizálódás, az igazi nehézséget azonban nem a levegő összetétele okozza. Ebben a világban szinte egyáltalán nincs víz. A hajdani Föld felületének kétharmadát alkotó víztömeg a bolygó szétesésekor semmisülhetett meg, mostanra ebből semmi sem maradt. Az egyetlen folyadékforrást a felhők jelentik. A felhővadászok dolga, hogy a szigetek közt utazva felkutassák ezeket a képződményeket, hogy begyűjtsék és a kompresszoraik segítségével vízzé párolják őket, amivel aztán kereskedhetnek. Ezek az emberek világlátottak, az életük kalandos és izgalmas. Egyik osztálytársa révén maga Christien is bepillantást nyer ebbe a különös életformába, amely azonnal magával ragadja. Elhatározza, hogy ő is beáll a felhővadászok közé.

Alex Shearer: Felhővadászok

Fordította: Pék Zoltán, Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016, 288 oldal, 2999 HUF

 

Shearer kötete több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt felépít egy lenyűgöző multikulturális világot, melyet a legkülönfélébb karakterekkel tölt meg, másrészt prezentál egy izgalmas történetet, amely egyszerre olvasható ifjúsági, kaland- vagy fejlődésregényként, harmadrészt pedig – és ez kimondottan elegáns húzás – egy romantikus és talán kissé szentimentális fiú realista, a korához képest meglepően alázatos döntésével tesz pontot az események végére.

A Felhővadászok részletesen kidolgozott és a maga nemében egészen egyedi kozmológiával bír, aminek köszönhetően a történet előrehaladtával az olvasó egyre többet tud meg Christien világáról. Kiderül például, hogy a földdarabok nemcsak egymás mellett lebegnek, hanem rétegződnek is: a mérsékelt égöviek, ahol Christien is él, szerencsések, mert a Nap fénye visszaverődik hozzájuk a légkör felső zónáiból, így van nappaluk, az alattuk fekvő másik jókora szigetnek köszönhetően pedig, amely rendszeresen elhalad köztük és a Nap között, az éjszakáik is biztosítottak. Vannak azonban olyan területek, amelyeken az egyik napszak teljesen hiányzik. A szigetek fennmaradása sok esetben a szerencsén múlik, hiszen ameddig az alakjuk elegendő felhajtóerőt biztosít, addig nincs félnivalójuk, viszont ha megrepednek, lecsúsznak a pályájukról vagy összeütköznek egy másik szigettel, akkor lezuhannak, és végük van. A legelmésebb magyarázat az utazás mikéntjére vonatkozik: megtudjuk, hogy annak ellenére, hogy a történet szereplői az égben élnek, a repülővel való közlekedés a sűrű levegő miatt nem opció, hiszen a hajtómű gyorsan felhevülne és leégne, ehelyett az égbusz, az égkomp és az éghajó közül választhatnak, sőt, a védőhálóval ellátott, partközeli területeken az égúszás is megengedett. Látható, hogy ebben az univerzumban a levegő némely esetekben vízszerűen viselkedik, ami egy kifejezetten kreatív megoldás; a különböző közlekedési eszközök és az egyes élőlények elnevezései ehhez képest meglepően ötlettelenek, hiszen csak az ég- előtagot kapják meg a nevük elé, így szerepelnek a történetben a már említetteken kívül égfókák, éghalak és égmedúzák is – kár értük.

Shearer regényének talán legnagyobb erénye, hogy senkit és semmit nem szerepeltet öncélúan: a történet főszereplője, Christien egy konvencionális értékeket képviselő család tagja, aki rettentő kíváncsi arra, hogy milyen lehetőségek állnak nyitva előtte, és a kalandvágy hajtja a felhővadászok közé is. Figurája a világban a helyét kereső kamasz archetípusa, aki igyekszik megfejteni, ki is ő valójában, mire is vágyik igazán. Az utazás során átélt kalandokat az ő szemszögéből ismerjük meg, így jutunk el a vak kalózok uralta Éj-szigetekre, majd a szemeteléstől kezdve a rabláson át a gyilkosságig minden kihágást akasztással büntető, bigott vallásosok által benépesített Tiltott-szigeteken át a tőlük függetlenedett, szabadgondolkodó Szakadár-szigetekig, miközben egy-egy útszéli remetével is szemben találjuk magunkat. Ahány területre téved Christien, annyiféle társadalmi berendezkedést, vallást és mentalitást ismer meg, a legizgalmasabb közösség azonban végig vele van: az őt útitársukká fogadó felhővadászok az ég nomádjai, akiknek a hajójuk az otthonuk, nem fogadnak el semmiféle kötöttséget. Mesterségük generációról generációra öröklődik, hivatásuk stigmáját (két hatalmas vágást az arcukon) pedig szó szerint magukon viselik. Christien osztálytársának és szerelmének, a felhővadász felmenőkkel rendelkező, szépséges Jenine-nek mindkét világba bejárása van, noha egyértelműen a szabadokhoz tartozónak vallja magát. Christien a hosszú utazás alatt azért küzd, hogy bebizonyítsa Jenine anyjának, Carlának és a lány Kaneesh nevű, a földiekkel szemben bizalmatlan nagybátyjának, hogy méltó arra, hogy maguk közé fogadják. Amikor pedig valóban elérkezik ez a pillanat, Christiennek választania kell a családja és az álmai között.

Mesebeli, mégis valóságosnak ható helyszíneket bejárva Shearer regénye fantasztikus utazásra invitál, Christien csetlésén-botlásán és Jenine nyers, szókimondó stílusán keresztül pedig az ifjúsági irodalom egyik legszerethetőbb szerelmi történetét tálalja.

Szerző: Moller Barbara



TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.