Az amerikai Steve Berry A Borostyánszoba című történelmi thrillerével mutatkozott be 2003-ban, melyet a The Romanov Prophecy követett egy évvel később. Berrynek tizenkét évet kellett várnia és nyolcvanöt visszautasítást elszenvednie, mire kiadót talált a kéziratainak, a debütálása óta azonban nagy utat járt be. Mára a The New York Times, a USA Today és a Publishers Weekly elismert bestsellerszerzőjévé vált több mint húszmillió eladott könyvvel. Az önálló kötetei mellett a Cotton Malone-regényei is hatalmas sikert arattak, A Lincoln-mítosz ennek a sorozatnak a kilencedik darabja.
Steve Berry: A Lincoln-mítosz
Fordította: Lantos István, GABO Kiadó, 2016, 500 oldal, 3990 HUF
1861 szeptemberében, amikorra a 11 déli állam már bejelentette a függetlenségét, és a polgárháború első csatái is lezajlottak, Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke mindössze fél évvel a hivatalába való beiktatása után levelet kap elődjétől, James Buchanantől. A levél tartalma olyan döntés elé állítja, amelynek súlya nem nyugodhatna egyetlen ember vállán, Lincoln mégis határozott utasítást kap, hogy az olvasottakat kezelje bizalmasan. A megrendítő titok, amely elnökről elnökre száll, megoldhatatlannak tetsző morális dilemma elé állítja Lincolnt, akinek el kell döntenie, hogy mi a fontosabb: a hazája vagy a népe.
Bő 150 évvel később, a jelenben Cotton Malone, a Magellán Ügyosztály visszavonult titkos ügynöke semmi másra nem vágyik, mint hogy békésen árusíthassa a koppenhágai főtéren álló antikváriuma könyveit, amikor egykori főnöke, Stephanie Nelle egy újabb megbízással keresi meg. Bevetés közben, valahol a dán és a svéd partok között nyoma veszett egy ügynökének, és Cottonra vár a feladat, hogy a nyomára bukkanjon Luke Daniels ügynök, az USA elnökének unokaöccse segítségével. A kényes ügy felderítésében nagy szükség van Malone rutinjára és szakértelmére, a nyomozásban ugyanis Lincoln titokzatos levele mellett a mormon egyház egyik nagyhatalmú, befolyásos Vénje is érintett. Malone a nyugodt életnek hátat fordítva ered az évszázados mítosz nyomába, melynek napvilágra kerülése az Egyesült Államok végét jelentené.
A Lincoln-mítosz felépítése és stiláris jegyei erősen emlékeztetnek a Dan Brown-regényeket szervező megoldásokra. A Da Vinci-kódban vagy az Angyalok és démonokban alkalmazott narratív eljárások, mint a több szálon futó cselekmény, a váltakozó elbeszélői nézőpontok, a sejtetések és maga a monumentális, komoly vallási felhanggal bíró témaválasztás mind visszaköszönnek Berry szövegében. Fontos különbség ugyanakkor, hogy A Lincoln-mítosz utószavában a szerző pontosan és körültekintően elhatárolja egymástól a regény fiktív és valós eseményeit, vélhetően a heves viták és félreértések elkerülése végett (bölcs döntés, belegondolva, milyen szélsőséges reakciókat váltott ki A Da Vinci-kód annak idején).
A Lincoln-mítosz által felvetett egyik probléma a vallási fanatizmusnak az egyén szellemi, szociális és mentális életére gyakorolt hatása, amihez képest a hajdani elnök személyét övező legenda szövegbeli reprezentálása helyenként meglehetősen háttérbe szorul. Sajnálatos módon a valamely vallási közösség élén álló megnyerő, karizmatikus pszichopata vezető alakja, aki minden gaztettét a próféciában megjövendölt „szükséges áldozat a magasabb jóért”-elvvel magyarázza, olyan lerágott csont, ami lassan már közhelyessé válik. Berry pszichopatája ezúttal a mormon vallás tanításait értelmezi félre, ennyi változatosság azonban még kevés az üdvösséghez, és hiába ismerjük meg a motivációit, a karakter ettől függetlenül sajnos fájóan klisés marad. Kár érte.
Szerencsére a főszereplő Cotton Malone egy szerethető, kompetens hős a történetben, afféle James Bond-figura, aki nemcsak szakértelemmel, de kellő mennyiségű sármmal is rendelkezik. A társául szegődő Cassiopeia Vitt, valamint Stephanie Nelle, Malone volt főnöke erős, intelligens, független nők, akik tudása és befolyása elengedhetetlen a rejtély felderítéséhez.
A cím sugallta mítosz az utolsó oldalakig megfejtetlen marad, a helyenként elszórt információmorzsák csak a történet végén állnak össze egy kerek egésszé, és ez így van rendjén, az említett hiányosságokat ugyanis az ügyesen ütemezett rejtély hatásosan ellenpontozza, aminek köszönhetően az olvasó jó eséllyel fog bizalmat szavazni a sorozat további köteteinek is.
Szerző: Moller Barbara
