A novellákkal és kritikaírással is foglalkozó Szőcs Henriette A török brigadéros címet viselő regénye egy eredetfilm elejét kínálja az olvasónak. (Azoknak, akik nem követik sem a Marvel, sem a DC munkásságát: az eredetfilm azt hivatott bemutatni, hogyan lel rá, és kezdi kiaknázni szupererejét jellemfejlődésének köszönhetően vagy azzal párhuzamosan az aktuális univerzummegmentő.) A kezdet kezdetén Szőcs főhőse egy esendő, fiatal lány kellő ambíciókkal és tökéletes testi adottságokkal ahhoz, hogy férfiakat hódítson meg és taszítson szenvedésbe, természetesen saját vágyai elérésének szolgálatában. A klasszikus femme fatale karakter azonban szép arcnál, no meg a csípőjének a ringásánál jóval többet követelne. A török brigadéros szépséghibája, hogy nem Hollywoodban játszódik: a főhős kezdeti esendősége nem torkollik jól kifundált giccsbe hajló sikersztoriba. Aisa kiaknázatlan csalódás marad.
Szőcs Henriette: A török brigadéros - A Kizil Elma háremének titka
Athenaeum Kiadó, 2017, 239 oldal, 3499 HUF
A történet Buda visszahódításának idején, 1686-ban játszódik. A török lány ekkor tizenhat esztendős, Abdurrahman budai pasa háremhölgyeként tölti mindennapjait. Míg teherbe nem esik. Először naivan azt gondolja, a legnagyobb feladatot a hárem első számú asszonyának, a hátún éberségének kijátszása okozza majd. Fatima asszony ugyanis elveszítené pozícióját, ha a háremhölgyek közül bárki élő fiúörökössel ajándékozná meg az éltes korú pasát. A háború azonban közbeszól, és miután a Lotharingiai csapatai áttörik a falakat, Aisa mindennapjait hirtelen a menekülés és az életben maradás embert próbáló feladata tölti ki. Abdurrahman egy zsidó ékszerészre bízza a lányt, azt remélve, hogy a fiatal férfi egész Konstantinápolyig kíséri majd a pasa örökösével várandós nőt. Az ékszerészhez család is tartozik, egy szinte még karon ülő kisfiú és egy talpraesett feleség. Így próbálnak szabadulni az ostromgyűrűből, elkerülve a pestist és a szolgaságot. A család fókuszában legalábbis ez áll, Aisa azonban nem éri be ilyen alantas célokkal: őt a hatalom élteti.
Kezdetben születendő gyermeke nemétől várja a megváltást, hiszen, ha fiúnak születik, hátúnná teszi az anyját. A vár és a pasa azonban elesik, ezzel pedig Aisa reménye is szertefoszlik, hogy valaha a budai török helytartó első számú asszonya legyen (a regény török narratívája determinálja, hogy Buda visszafoglalása, a magyar írástörténet egyéb termékeinek zöméhez viszonyítva itt kevésbé tűnik örömtelinek). Ha pedig fia nem a felemelkedés záloga, akkor a kor (és leginkább Aisa) logikája szerint egyetlen női ösvény kínálkozik: uralma alá kell hajtania a bűvkörének átmérőjén belül tartózkodó legpotensebb férfit.
Aisa története nem hollywoodi mese. A hatalomhoz rögös út vezet, a 17. századi Magyarországon pedig várandós nőként, az elbukott pasa volt háremhölgyeként különösen gyengék az oddsok. Pláne, ha a versenyben egyetlen fegyver adatott osztályrészül: a testi vonzerő. Aisa hiába rendkívül vonzó, hiába ismer zsigerien egyszerű női praktikákat a csábításhoz, ha híján van olyan praktikus tulajdonságoknak, mint a fifika, a kitartás vagy a következetesség. Nem a csinos pofi teszi az önálló cselekvőt, a hatalom megszerzése analitikus gondolkozást és tervezést kíván. Tagadhatatlan persze, hogy a körülmények és a kor hierarchiája sem kedvez egy török háremhölgy tündöklésének, de egy pillanatra sem hisszük el, hogy Aisának akár csak szikrányi esélye is lenne széllel szemben. Képtelen ugyanis bármit elvégezni egyedül. Egy hisztis fruska, aki szíve legmélyén bárkin átgázolna, hogy elérje a célját, de a gyakorlatban teljes lényével támaszkodik a környezetére a Maslow-piramis legalacsonyabb szintjén álló igények kielégítéséhez is. Így aztán hiába a potenciál, az éretlen kislányból egy mezei szuperhősre sem futná, egy femme fatale mércéjéhez ez meg pláne kevésnek bizonyul.
Szerző: Arany Ariella
