Egy brit Szaidi király udvarában

florescu | 2010. október 20. |

B-
Ilija Trojanow: Világok gyűjtője

Fordította: Falvay Dóra

Cartaphilus, 2009, 383 oldal, 4500 Ft.

 


Nagy merészségre vall könyvet írni a kalandos sorsú Richard Francis Burton életéről. Az angol polihisztor vázlatos életrajza is meglehetősen kimerítő olvasmány. Trojanow csupán a nagy utazások történetét dolgozta föl, de így is számtalan feljegyzést, szövegemléket, beszámolót kellett áttanulmányoznia, noha támaszkodhatott saját utazásélményeire is. Végig az volt az érzésem, hogy a Világok gyűjtője csak egy kevéssel jobb annál a szövegnél, amelyet szerzője a számtalan „Hogyan legyünk nagy írók!”-típusú fércmunka alapos áttanulmányozása után vetett papírra. Trojanowra végig jellemző a teljességre törekvés, így megpróbál minden fontos eseményt rögzíteni az ábrázolt életszakaszról szóló regényes életrajzban, de a vágy, hogy könyve ne csupán biográfia legyen, végül meglehetősen csapongó, izgága írásmódot eredményez. Nem beszélve arról, hogy a könyv végére illesztett szójegyzékből jó néhány idegen kifejezés kimaradt. (Persze ez inkább a kiadók sara.)

A három fejezet (indiai, arab és afrikai kalandok) mindegyikében megismerkedhetünk egy íróval vagy mesélővel, aki a főszereplőre fókuszáló narratívát meg-megszakítva kiegészíti vagy megkérdőjelezi ezt a szólamot. Az első részben Burton szolgája meséli el a brittel töltött éveket egy írnoknak, hogy az színes ajánlólevelet állíthasson össze, de az írnok egy idő után rájön, hogy a hallottak akár egy szépirodalmi munkához is felhasználhatóak. A második részben a kémnek gyanított Burton volt útitársainak kihallgatási jegyzőkönyveibe pillanthatunk bele, míg végül egy afrikai öregember (szintén az egyik expedíció résztvevője) meséjének lehetünk részesei. A három részt, ahogyan ez a nagykönyvben leírva vagyon, keret fogja közre. Az első oldalakon még izgalmasnak tűnik, mit hallgat el a „főszólam”, illetve melyik sztorit világítja meg Naukaram, de aztán ez az írás-zavar kissé unalmassá válik. Épp amikor magával ragadna az egyik szólam, akkor hopp, jön az ikerszólam, és oda az élvezetnek. Élesen kirajzolódik a főtéma: mennyire bomlott le Burton személyisége a megannyi szerep és maszk mögött?

Burton egyszerre volt katonatiszt, nyelvzseni, antropológus, botanikus, gyógyító, kém, utazásai során pedig a nyelvek mellett a kultúrák sajátosságait is megpróbálta kitanulni. Felettesei akkor kezdtek ferde szemmel nézni rá, amikor nem nevezte meg informátorait, de aztán néhány évvel később maga hozta rá a frászt az arab felsővezetőkre, amikor álruhában megjárta a hádzsot. Afrikában a sors számtalan helyi nyavalyával, és egy feltörekvő katonatiszttel verte meg. A betegségek igencsak megnehezítették a kontinens fehér foltjainak felderítésére szervezett expedíció előrehaladását, a Speke-kel való fura hatalmi viszony pedig a mai napig izgalmas téma a múlt szenzációi után kutakodóknak.

Mivel nem különösebben rajongok az útleírások iránt, ugyanakkor az sem izgat túlságosan, mennyi regényesség rejlik a régebbi korok földrajzi felfedezéseiben, engem nagyrészt untatott ez a regény. Megemelem a kalapom az izgalmas (igaz, a végére inkább zavaró) szerkesztésmód, valamint a – már amennyire egy fordítás alapján ez megállapítható – nyelvhasználat előtt, és pozitívumként említhetem az első részbe font szerelmi szálat is. (Nem hiába ültette át angolra Burton a Káma-Szútrát.) Nem tagadom: ha minimális érdeklődéssel is, de kíváncsian, odafigyelve olvassa az ember, ragad rá egy-két tévés kvízműsorban jól hasznosítható infó, kocsmabeszélgetések során bedobható frappáns mondat is, a Világok gyűjtője végülis sokak kellemes olvasmányélményévé válhat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.