Lene Kaaberbøl -Agnete Friis: Cigányátok
Libri könyvkiadó, Budapest, 2012, 496 oldal, 2990 Ft 2542 F
Első mondat: "− Lehet, hogy pisztolyt találunk – mondta Pitkin, és mutatóujjával a kapu melletti őrbódéra célzott. − Puff!"
A Cigányátokban mintha mindenki meg lenne átkozva. Van egy elátkozott ország, amelyet a Magyar Gárda szeretne megmenteni, átkozott a Miskolc környéki nyomor és Budapest is, átkozott Sándor, a joghallgató, aki a bőrét is lekaparná, hogy ne látsszon rajta: félig cigány. És átkozott Dánia is, ahol természetesen valami bűzlik. A skandináv krimi újabb sikerkönyve Magyarországon játszódik.
A Miskolc környéki, elhagyatott szovjet laktanyából induló rejtélyes történet keresztülcibálja olvasóját fél Európán, életveszélyes rakománnyal terhelve a határokon át egészen Koppenhágáig, ahol a titkosszolgálat a közelgő klímakonferenciára készül. A nyomozó viszont nem egy ballonkabátos rendőr vagy egy oknyomozó újságíró, hanem egy fiatal ápolónő, akinek átka, hogy az egész világot szeretné megmenteni; idealisztikus emberszeretete pedig épp saját családjától szakítja el.
A regény különlegességét viszont számunkra nem csak az egyszerre sok szálon futó thriller adja, hanem az az egyszerre külső és belső szempont, amelyből a dán szerzőpáros napjaink Magyarországát láttatja: egy félig cigány származású, identitásával küzdő joghallgató szemszöge. A krimibe csomagolt társadalomrajzban szinte minden hős sérült, képtelen elfogadni magát és másokat, a társadalom egy része pedig bűnbakot keresve sodródik a szélsőjobboldali eszmékhez, így kerülhet egymás mellé a krimiben a Magyar Gárda és a skandináv muszlimellenes radikalizmus. „Magyarország azért jött a képbe, mert kulturálisan és történetileg is erőteljesen beágyazódott Európába" – indokolja a helyszínválasztást a szerzőpáros(link).
Lene Kaaberbøl és Agnete Friis olyan hőst teremtettek Sándor képében, amellyel egy átlagos skandináv olvasó nagy valószínűséggel soha életében nem találkozik. Ám meggyőződésük szerint a radikalizmus nem korlátozódik egyetlen országra, népcsoportra vagy hitre így egyetlen skandináv olvasó sem csukhatja be ezt a könyvet megkönnyebbült sóhajjal vagy egy önelégült kijelentéssel: „Hál'Istennek, nálunk ilyesmi nem fordulhat elő!" A történet során kibontakozik a terrorizmus mechanizmusa és annak ezerféle indítéka a személyes sértettségtől a félelemig a „mástól"; mikor az emberek felhatalmazva érzik magukat bármely erőszakos tettre, hogy igazságot szolgáltassanak, vagy megelőzzék „a mások" hatalomátvételét. A sötét, nyirkos hangulatú krimi összetett képet fest Európáról, a kelet-európai bevándorlók tragikuma egyszerre jelenik meg az őket kihasználó nyugati gyermekprostitúció intézményével, a mélyszegény magyar falu kilátástalansága a dán fővárost fenyegető terrorveszéllyel. A szereplők titokzatos betegsége pedig épp úgy lehet muszlim-, magyar-, vagy cigányátok, láthatatlan, kiszámíthatatlan és gyilkos.
A Cigányátok Nina Borg, a vöröskeresztes ápolónő történetének második kötete.
