Bevezetés a lemúrológiába [Hogyan olvassunk Garaczit?]

verespalne | 2010. június 29. |

Arc és hátraarc címmel a Könyvhétre jelent meg Garaczi László harmadik lemúrkötete (Mintha élnél - 1999, Pompásan buszozunk - 2001, Arc és hátraarc - 2010). Mit jelent az hogy garaczilaci, mi az, hogy lemúr, mi az, hogy önéletírás. Mindezeket tisztázzuk most a kritika előtt. Olvassátok el a részletet és a szerzővel készült interjút.

0. Mi az a lemúr-könyv?
Lemúr-könyveknek nevezzük Garaczi László önéletírói (immáron) trilógiáját. Első rész: Mintha élnél, második rész: Pompásan buszozunk, harmadik rész: Arc és hátraarc. A három könyv között az alcím teremt kapcsolatot, amely mindhárom esetben "egy lemúr vallomásai", ezért egymás folytatásaiként olvassuk őket.

1. Vallomás? Az mi?
A három lemúr-könyvet önéletírásként olvassuk, tehát azt feltételezzük, hogy a főszereplő, az elbeszélő és a szerző azonosak, erre a szöveg ügyesen rájátszik. Az alcím pedig Márai Sándor önéletírását, az Egy polgár vallomásait idézi fel, ami nem meglepő, a posztmodern magyar irodalom folyamatosan keresi a kapcsolatot Máraival (még egy példa: Egy Esterházy-család vallomásai).

2. Az önéletírói-les
A lemúr-könyvek önéletírások ugyan, de az önéletírói paktumot kb. annyira használják, mint kispályán a lest: „mikor megkértük, hogy bíráskodjon a fociban, az előzetes szabálymegbeszélés során kiderült, hogy a legmesszebbmenőkig nincs tisztában a lesszabály jelentőségével, nem tudja mi a les. Fuvolázni sem hallott róla. Mi igazából, a bevett szokásokhoz híven, nem is kívántuk kispályán a lesszabályt alkalmazni, de ahhoz, hogy egy szabályról komoly megfontolások után lemondjunk, töviről hegyire ismernünk kell magát a szabályt, ahhoz, hogy egy törvényt semmisnek nyilvánítsunk, behatóan ismernünk kell magát a törvényt.”(PB, 70.).

Vagyis: Garaczi eljátszik az önéletírói paktummal, időnként alkalmazza azt (élettörténet elmesélése egyes szám első személyben), néha úgy tesz, mintha (retrospektív elbeszélésmód, de jelenidőben, és nem-lineárisan), néha pedig szándékosan szembemegy vele (név nélküli elbeszélő, narrátorok káosza).

3. Garaczi Lászlóról szól tehát a történet?
"Ott vagyok a történetben, minden motívum stimmel" (MÉ, 6) - igen is, meg nem is. Mindhárom szöveg folyamatosan játszik a Garaczilacisággal, a lemúrsággal, névadással, én-nel, identitással. Vö: Állítólag azért írnak a modernek önéletírást, mert a szubjektum, az én elbizonytalanodott önmagában, hogy létezik-e egyáltalán, ki is ő valójában. Az vagyok, akit megírok. Garaczi olyannyira nem érti magát, hogy a szótárban keresi a saját jelentését.

„Él néhány Garaczi a hazában, az Alföldi falatok című kiadvány tablóján Garaczi János mesterszakács görnyed a kondér fölé. (Nem ismerjük) A Csongrád megyei Garacfalva lakói (a garaciak) elszéledtek, a házakat benőtte a gyom, ezt nagyon jól el lehet képzelni. Aztán a Garazim nevű hegyvonulat Izraelben. (…) Valaki az ördöggel cimborálván, holmi érthetetlen, bűbájos szavakkal (garával, garálással) rendkívüli tünemények, pl. förgeteg, jégeső előidézésére képes. Garracionalizmus. Garafi: kurafi. (Garafilafi.) Garacol: gyomlál. (Egész nap ezt a hitvány textust garacoltad, mégse tudtad elvégezni)” (MÉ, 30)

4. Akkor tehát a lemúrmajmokról szól a történet?

„Lemúr. Én ez a lemúr vagyok”(PB, 128). A lemúr mint metafora sok mindent jelent: megjelenik dehumanizált majom-jelentésben az állatkerti látogatás és egy amerikai hír kapcsán. („A Yellowstone parkban tüzet raktak a majmok. Nocsak. (…) A tájékoztató után Amerika–szerte komoly sajtópolémia bontakozott arról, hogy lemúrok a törzsfejlődésnek ezen a fokán alkalmasak-e az evangéliumok üzenetének befogadására.” (MÉ, 66)) A lemúr elnevezés eleve metafora, hiszen a római mitológiában lévő kísérteteket nevezték így, ezt vagy a nagypapa vagy az életben eligazító szótár idézeteként tudjuk meg. A Pompásan buszozunkban a láthatatlan(!) barát, Lemúr Miki, aki Osztroluczky Sarolta értelmezésében a gyermek elbeszélő tudatában létesített alakmás, akihez a gyerekkort tematizáló szólamok tartoznak, azaz egy lezárt életszakaszból visszajáró kísértet. Az Arc és hátraarcban a katonaságról "nem igaz, hogy a személyiség megszűnik, inkább megsokszorozódik" (AésH, 106), ennek megfelelően az ekkoriban éppen egyes szám harmadik személyű elbeszélő előbb egy félmeztelen jógit, majd egy lemúr majmot lát, de a motívum inkább csak a háttérben, utalásként jelenik meg, az Arc és Hátraarc legjelentősebb én-alakzata a kívülről láttatott Csont, a kialakult személyiség nélküli, férfivá válás előtt álló test.

5. Mi volt a korábbi lemúrokban?

A Mintha élnél a születést, a kisgyermekkort tematizálja, a Pompásan buszozunk iskolás emlékekről szól egy igazgatói rovó kerettörténetében. Az Arc és hátraarc pedig a katonatörténetek gyűjteménye.

6. Lezárult a lemúr-trilógia?

A MÉ az elbeszélés első kötete, rendszertelen szerkezetének megfelelően nyitott mondat a lezárása is: „Ha ki bírnék menni innen.”(MÉ, 102). A PB jóval kerekebb története elindul az igazgatói rovó történetétől és a megtorlás hiányáig tart, tehát „Győztem.”(PB, 133). Az Arc és hátraarc a férfiválás (arcszőrzet növesztése, szüzesség elvesztése) története, ennek megfelelően fejeződik be: "Leszereltek, elvesztettem a szüzességem, és még csak fél négy" (AésH, 161).

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.