C+
Tom Harper: Az elveszett szentély, Fordító: Gálvölgyi Judit
Ventus Libro, 2012, 340 oldal, 2542 HUF
Az elveszett szentély Tom Harper első magyarul megjelent könyve. Az 1977-ben, Dél-Németországban született, de Belgiumban és Amerikában felnőtt író jelenleg Angliában, Yorkban él feleségével és kisfiával. Fiatal kora ellenére számos regénye látott már napvilágot, Edwin Thomas álnév alatt egy, a napóleoni háborúk alatt játszódó, történelmi kalandregény-sorozata is megjelent. Számos írószövetség, többek közt a Krimiírók Egyesületének (Crime Writers' Association) tagja, ahol 2001-ben a Debut Dagger Awardon a fent említett kalandregény-sorozat első kötetével (The Blighted Cliffs) 2. helyezést ért el. A történelmet gyerekkora óta imádja, Oxfordban diplomázott is belőle; regényeiben szereti ötvözni a múltat és a jelent, a történelmet és a legendát, az akciót és a misztikumot.
Az elveszett szentély a görög mitológia világába vezeti az olvasót, olyan valósnak vélt, de elveszett kincs utáni hajszába, ahol egy csapatba kerül az egyetemi tudós az ex-ügynökkel, a görög ellenállás tagjával és a CIA ügynökkel, miközben üldözőbe veszik őket a szovjet kormány emberei és egy volt náci ügynök is felbukkan.
Kréta német megszállásakor Sam Grant brit ügynökre egy haldokló régész rábízza jegyzetfüzetét, hogy juttassa el valakinek. Grant ekkor még nem is sejti, milyen értéket bíztak rá: évekkel később, egy palesztin börtönben sínylődve keresik fel, hogy beszámoltassák a füzet pontos lelőhelyéről. Ekkor kezdődik a versenyfutás a kincs után: a jegyzetfüzet ugyanis egy agyagtábla feliratának másolatát rejti, ami a titokzatos lineáris B nyelven íródott, és utalásokat tartalmaz Akhilleusz elveszett pajzsának hollétéről. Grant egy brit ex-kódfejtő tudós, a görög ellenállásban részt vevő régi szerelme, egy brit és egy amerikai titkosszolgálatos társaságában elindul, hogy megkeressék Akhilleusz pajzsát, amely a titokzatos 61. elemből készült, s amelyre még sokak foga fáj.
A cselekmény pergő, a regény bővelkedik történelmi utalásokban és az Iliászból, Odüsszeiából vett idézetekben, talán túlságosan is. A témában kevéssé jártas személy számára sok lehet az információ, amelyet a görög/mükénéi kultúrából kap, a lendületet megtörve, helyenként már-már unalomba fullasztva a történetet. A fülszöveg alapján Indiana Jones és Da Vinci-kód jellegű történetet várna az olvasó, ám az írónak azoknál gyengébbet sikerült alkotnia. A regény sok helyszínen játszódik, a kincs utáni hajsza az Égei- és a Ión-tenger legkülönbözőbb pontjaira sodorja a szereplőket. A karakterek között megtaláljuk a kalandregények tipikus, jól ismert alakjait: a jó oldalon álló kalandort, aki egykor titkos szervezetnél szolgált, a szerelmét, akitől egy félreértés választotta el, a tudóst, akinek a régi fóliánsok a legjobb barátai; az árulót és a jó ügynököt. Azonban egyiket sem bontja ki igazán az író, vajmi kevés információt csepegtet róluk.
Összességében egy kikapcsoló, de feledhető olvasmány lehet vonatútra vagy vízpartra a történelmi kalandregények kedvelőinek.
Érdekesség: a magyar vonatkozás említése a kódfejtéssel kapcsolatban.
Hiba: Sherlock Holmes barátjaként említik Mycroftot, holott a bátyja volt.
Szerző: alizee
