Kristálytemplom, a szappanopera

Rusznyák Csaba | 2013. január 05. |

A-
Åsa Larsson: Kristálytemplom

Animus Kiadó, 272, 2012.

Nagyjából a könyv egyharmadánál jártam, amikor közel voltam hozzá, hogy behajítsam a sarokba, és hagyjam, hadd szövődjenek köré pókhálók. Első regénye alapján Larsson nem az expozícióból fog mesterkurzusokat tartani hajlott korában, ráadásul ahhoz képest, hogy jó nagybetűkkel virít a bortón, hogy „skandináv krimik”, meglehetősen kevés „skandinávot” és kevés „krimit” találtam benne. Hiába kezdődik egy gyilkossággal, és hiába baromi jó rögtön a legelső mondata, már pár oldal után vágtatni kezd a szappanopera felé, olyan bárdolatlanul és szájbarágósan prezentált karakterekkel, hogy ha szegények ki tudnának szólni az olvasókhoz, ők kérnének elnézést.

Mit gondoljak egy íróról, aki a főszereplői szemén keresztül bemutat egy nyilvánvalóan seggfej mellékszereplőt, majd kizárólag azért ugrik bele utóbbi szemszögébe egyetlen rövid fejezet erejéig, hogy beleláthassunk a gondolataiba, és meggyőződhessünk róla: igen, tényleg seggfej. (Jelzett karakter később olyannyira fontos lesz, hogy az utolsó száz oldalon talán kétszer-háromszor is megemlítik a nevét mellékesen.)

De amikor a könyv felénél jártam, azon kaptam magam, hogy egyre kevésbé unom, egyre kevésbé akarom letenni, a pókok meg végleg elfelejthetik a hálószövési segédletüket. Elkezdtek nőni bennem a karakterek, elkezdtek szimpatikusak lenni – mint fiktív személyek, akikért izgulhatok, és mint egy tehetséges szerző szellemi gyermekei. 

Mint a komplikált múltú ügyvéd, Rebecka Martinsson, aki érzelmi csapdába szorulva vállalja el a gyilkosság áldozatául esett Victor Strandgard gyülekezeti vezető nővérének védelmét. Vagy a terhes detektív, Anna-Maria Mella, aki szívességből segít kollégájának az ügy felderítésében. Vagy a vallási gyülekezet tagjai, képmutatók, élősködők, adott esetben gyilkosok és gyerekmolesztálók – a könyv nagyítóval nézegeti az ájtatosság mögötti mocsokhalmot, és nem is különösebben lepődik meg azon, amit talál. Mi sem.

Lehet, hogy Larsson, a Kristálytemplom írása közben tanult meg írni (ez egyébként a Rebecka Martinsson-sorozat első darabja, és film is készült belőle, amit Svédországon kívül úgy kábé senki nem látott), de akkor alaposan. Tudja mik azok az apró, de nagyon fontos nüanszok, amikkel a karakterek többek lesznek papírmasé figuráknál, tudja, hogyan építsen fel a szereplői közt izgalmas kapcsolati hálót, tudja, hogyan tárja fel fokozatosan a múlt eseményeit, egyre érdekesebbé és érthetőbbé téve a jelent, és főleg, tudja, hogyan tartsa mindvégig, mindennek a középpontjában az embert és az ő érzéseit. Sőt, még azt is tudja, hogy amikor vége a nyomozgatásnak, a lehetőségek és motivációk taglalgatásának, akkor keményen oda kell lépni, és kanyarintani a kriminek egy brutális erejű finálét – ami ugyan rövid, viszont annál kielégítőbb.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.