Gyerek a bőröndben

barraban | 2012. augusztus 29. |

B-

Agnete Friis-Lene Kaaberbol: Gyerek a bőröndben, fordította: Soós Anita

Libri Könyvkiadó Kft, 2012, 366 oldal, 2990 Ft

Milyen eredménye lehet egy fantasyíró és egy gyerekkönyvszerző kézfogójának? Nyilván egy krimi. Agnete Friis és Lene Kaaberbol 2008-ban jelentette meg Gyerek a bőröndben című regényét, amely azonnal el is nyerte az Év Krimije díjat, és azóta több nyelvre lefordították. A végkifejlet alapján előre lehetett sejteni, hogy a szerzők Nesbohöz, Lackberghez, vagy Indridasonhoz hasonlóan a sorozatelvre építenek majd. A főhős egy túlfinomult lelkű, a Vöröskeresztnél dolgozó ápolónő, Nina Borg, aki képtelen ölbe tett kézzel nézni, hogy bánik a jólétben sütkérező Dánia a beáradó menekültekkel. Nem képes kikapcsolni a munkaidő lejárta után sem, és miközben otthon szerető férj és két gyerek várja, melegvacsora-főzés és esti jóéjtpuszik helyett állandóan kiszökdösik a szuroksötét skandináv éjszakába, hogy bajba keveredett külföldieken segíthessen.

A Gyerek a bőröndben a Borg-sorozat első darabja. Nina segítséget kérő telefont kap Karin nevű régi barátnőjétől, és az ő útmutatása alapján bőröndbe csomagolt hároméves kisfiút talál a pályaudvar egyik csomagmegőrzőjében. Ahelyett, hogy kapásból elvinné a rendőrségre, ahogy minden józan állampolgár tenné, inkább bepakolja a kocsijába, és egy nehezen magyarázható koppenhágai körutazásba kezd, hogy kiderítse, ki a gyerek, és hogy került egy bőröndbe. Persze a dán hatóságok menekültekhez való cinikus hozzáállásának kritikája, hogy Nina minden észszerűség ellenére egymaga akarja felgöngyölíteni az ügyet: egy valamirevaló skandináv krimiből nem maradhat ki a társadalom obligát bírálata, ugye. (A gyerek egyébként hosszú órákig ájult, az meg nem derül ki, Nina honnan jön rá már az elején, hogy nem Dániában született).

A Gyerek a bőröndben erősen közepes darab. Megtudható belőle, hogy Koppenhága sem az angyalok városa, és hogy idegennek, menekültnek lenni továbbra is borzasztóan nehéz még az olyan prosperáló, toleránsnak gondolt társadalmakban is, mint a dán – de ezt már jó néhány éve sejtjük, épp a hasonló krimiknek köszönhetően. Mi marad? Egy sok szálon futó, mérsékelten izgalmas, kicsit zsúfolt darab, ahol a harmatosnak mondható végeredmény olajozott bár, de nagyon kiszámítható. Ráadásul a kisfiú anyjának múltjában olyan ordító lyuk tátong, ami nem akármilyen dramaturgiai következetlenség a szerzőktől. Reméljük, tanultak belőle, és a folytatások kiérleltebbre sikerednek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.