Gyerek a bőröndben

barraban | 2012. augusztus 29. |

B-

Agnete Friis-Lene Kaaberbol: Gyerek a bőröndben, fordította: Soós Anita

Libri Könyvkiadó Kft, 2012, 366 oldal, 2990 Ft

Milyen eredménye lehet egy fantasyíró és egy gyerekkönyvszerző kézfogójának? Nyilván egy krimi. Agnete Friis és Lene Kaaberbol 2008-ban jelentette meg Gyerek a bőröndben című regényét, amely azonnal el is nyerte az Év Krimije díjat, és azóta több nyelvre lefordították. A végkifejlet alapján előre lehetett sejteni, hogy a szerzők Nesbohöz, Lackberghez, vagy Indridasonhoz hasonlóan a sorozatelvre építenek majd. A főhős egy túlfinomult lelkű, a Vöröskeresztnél dolgozó ápolónő, Nina Borg, aki képtelen ölbe tett kézzel nézni, hogy bánik a jólétben sütkérező Dánia a beáradó menekültekkel. Nem képes kikapcsolni a munkaidő lejárta után sem, és miközben otthon szerető férj és két gyerek várja, melegvacsora-főzés és esti jóéjtpuszik helyett állandóan kiszökdösik a szuroksötét skandináv éjszakába, hogy bajba keveredett külföldieken segíthessen.

A Gyerek a bőröndben a Borg-sorozat első darabja. Nina segítséget kérő telefont kap Karin nevű régi barátnőjétől, és az ő útmutatása alapján bőröndbe csomagolt hároméves kisfiút talál a pályaudvar egyik csomagmegőrzőjében. Ahelyett, hogy kapásból elvinné a rendőrségre, ahogy minden józan állampolgár tenné, inkább bepakolja a kocsijába, és egy nehezen magyarázható koppenhágai körutazásba kezd, hogy kiderítse, ki a gyerek, és hogy került egy bőröndbe. Persze a dán hatóságok menekültekhez való cinikus hozzáállásának kritikája, hogy Nina minden észszerűség ellenére egymaga akarja felgöngyölíteni az ügyet: egy valamirevaló skandináv krimiből nem maradhat ki a társadalom obligát bírálata, ugye. (A gyerek egyébként hosszú órákig ájult, az meg nem derül ki, Nina honnan jön rá már az elején, hogy nem Dániában született).

A Gyerek a bőröndben erősen közepes darab. Megtudható belőle, hogy Koppenhága sem az angyalok városa, és hogy idegennek, menekültnek lenni továbbra is borzasztóan nehéz még az olyan prosperáló, toleránsnak gondolt társadalmakban is, mint a dán – de ezt már jó néhány éve sejtjük, épp a hasonló krimiknek köszönhetően. Mi marad? Egy sok szálon futó, mérsékelten izgalmas, kicsit zsúfolt darab, ahol a harmatosnak mondható végeredmény olajozott bár, de nagyon kiszámítható. Ráadásul a kisfiú anyjának múltjában olyan ordító lyuk tátong, ami nem akármilyen dramaturgiai következetlenség a szerzőktől. Reméljük, tanultak belőle, és a folytatások kiérleltebbre sikerednek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!