A világ legszittyósabb megyéje

Fleuriste | 2012. október 24. |


B-
Matt Bondurant: Fékezhetetlen - A világ legszittyósabb megyéje, 352 oldal, 2967 Ft

Athenaeum 2000 Kiadó,

„Három dolgot mondj meg nekünk, fiam, mondta Charley Rakes. Hol van a lepárló, hol van a pia, és hol a pénz?”

A prohibíció utolsó éveiben járunk, a helyszín Virginia. A szeszt, melyet szerte az országban a valódi Nucky Thompsonok felügyelete alatt terítenek majd szét az emberek, az erdők mélyén, pincékben, az istállók rejtekén, suba alatt főzik a Franklin megyeiek. Mert a bizniszben mindenki nyakig benne van, vagy ha nincs benne, a részét minden kétséget kizáróan ki akarja szedni belőle. Ez nem tetszik a Bondurant fivéreknek, akik nem nézik tétlenül, hogy a seriff-helyettesek beleköpjenek a levesükbe, és lefölözzék a hasznot.

A holdfény, ez a rendkívül erős, kétes eredetű szesz ugyanis sok család esetében legalább akkora áldás, mint átok is: tetszik, nem tetszik, a gazdasági válság erősödésével sokaknak, köztük komplett családoknak, az az egyetlen bevételi forrásuk, hogy a hatóságok szeme elől rejtve, éjnek idején főzik és értékesítik a szeszt.

A történet csak részben fiktív: a szerző, Matt Bondurant maga mesélt róla, hogy az apja teljesen véletlenül, régi újságcikkek olvasgatása közben jött rá, hogy az akkor már köztiszteletben álló nagypapa, Jack Bondurant, a húszas-harmincas években a fivéreivel együtt tevékenyen kivette a részét az illegális szeszfőzésből és -kereskedelemből. 1930-ban pedig meg is sebesült, amikor tűzpárbaj alakult ki a seriff-helyettesek és a Bondurant fiúk között. 

Szikár, mindenféle hamis romantikától mentes történet a Fékezhetetlen, amely a magyar fordításban Sherwood Anderson író és hírlapíró megfogalmazása nyomán kapta A világ legszittyósabb megyéje alcímet. 

Bondurant némi távolságtartással és szenvtelenül bontja ki előttünk a „nagy holdfény összeesküvés” hátterét, melyhez korabeli cikkeket, iratokat éppúgy felhasznált, mint a családi legendárium egyes elemeit. Szereplői közül sok azonban így is csak egydimenziós marad, amely a szerző szabta szűk keretek között mozog, valódi hús-vér figurává pedig még a legdrámaibb helyzetekben sem lényegül át. Holott lehetőségük éppen lenne rá, hiszen könyörtelen összecsapásokban, naturalisztikus leírásokban nem szűkölködik a Fékezhetetlen, melyből azonban mégis a feszültség hiányzik a legjobban, hogy összerántsa ezt az időbeli síkok között ugráló, vértől és viszkitől tocsogó, hamisítatlan déli történetet. 

Kár érte, akár még egy jó könyv is lehetett volna belőle.