A gyászról, egy hozzátartozó elvesztésének feldolgozásáról YA-regényt írni az egyik legnehezebb feladat, amire író vállalkozhat, az ausztrál származású Cath Crowley azonban nem félt ehhez a témához nyúlni, és egy olyan könyvet írt, ami rengeteg kamasznak segíthet elhinni, hogy egy trauma után is van élet. A Szavak kékben elképesztően bátor könyv, ami mind problémafelvetését, mind pedig atmoszféráját tekintve nagyon erős, így nem is csoda, hogy több rangos ifjúsági irodalmi díjat is elnyert. A történet elsősorban a fájdalomról, a veszteségről és az idő visszafordíthatatlanságának tragédiájáról szól, de a barátságnak, a szerelemnek és a könyveknek is nagy szerep jut benne.
Cath Crowley: Szavak kékben
Fordította: Molnár-Hartinger Emese, Menő Könyvek, 2019, 272 oldal, 3490 HUF
A Szavak kékben főhőse Rachel, aki egy szerencsétlenség miatt elveszíti a hozzá nagyon közel álló öccsét, Calt. A feldolgozhatatlan tragédiába nemcsak ő, de szülei is beleroppannak, a fájdalom jóformán felőröli az egész családot. Rachel, aki a baleset előtt tengerbiológus szeretett volna lenni, többé rá se bír nézni az óceánra, amely elvette tőle a testvérét. A korábban kitűnő tanuló lány gyászában minden iránt elveszíti az érdeklődését, még az érettségit sem teszi le. Azt éli meg, hogy belül halott lett, nem érez semmit, nem vágyik semmire és nem foglalkoztatja többé egyetlen cél sem, csak a hiány és a fájdalom, amitől nem tud szabadulni. A családja biztatására végül nagynénjéhez költözik távol a hullámoktól, abba a kisvárosba, ahol korábban is lakott. Bár legszívesebben elbújna a régi barátai és ismerősei elől, akik mit sem tudnak a történtekről, nem tudja kikerülni az embereket és a kérdéseiket sem. Nagyvilági nénikéje, Rose, ráadásul pont abban a könyvesboltban szerez neki munkát, ahol egykori legjobb barátja (és szerelme), Henry is dolgozik, így muszáj szembenéznie a régi sérelmeivel is.
Az érzelmekben gazdag regény két nézőpontból mesél a gyászról és a miatta kialakuló kommunikációs nehézségekről. Az egyik elbeszélő Rachel, aki sokáig nem akar beszélni senkivel arról, ami a testvérével történt, és aki emiatt nem is tud többé kapcsolódni a körülötte lévő emberekhez. A másik Henry, aki szintén sok nehézségen megy keresztül (a szülei válnak, a barátnője szakít vele, a családi könyvesboltot eladják), és aki kívülről nem érti, mi történhetett a gyerekkori barátjával, akivel annak idején mindent meg tudott beszélni. Ahogy halad a könyv, fokozatosan oldódnak fel közöttük az elhallgatások és a kibeszéletlen fájdalmak, és ahogy lassan megindul köztük a kommunikáció, úgy kezd visszatérni Rachel is a saját életébe.
A Szavak kékben egy trauma feldolgozásának története és egy felnövéstörténet is egyben, de emellett az igaz barátságról és a szerelemről is szól, illetve arról, hogy a történetek hogyan segíthetnek át minket az életünk nehéz időszakain. A regény hangulatát nagyon erősen meghatározza egy különleges helyszín, a Howling Books, amely Henry családjának könyvesboltja, és amelyben egy egészen egyedi részleg is van: az Üzenetek Könyvtára, amely az a hely, ahol bárki írhat, aláhúzhat, jegyzetelhet a könyvekbe vagy éppen üzeneteket, leveleket is hagyhat benne másoknak. Ebben a könyvtárban kell együtt dolgoznia Rachelnek és Henrynek, a feladatuk pedig nem kevesebb, minthogy katalogizálják a könyvekbe rejtett üzenetek sokaságát.
„Ez a könyvesboltnak az a részlege, ahol a könyvek nem eladók. Bárki elolvashatja őket, de nem viheti el. Az a lényege, hogy a számukra kedves kötetekben bekarikázhatnak szavakat és kifejezéseket, jegyzetelhetnek a margóra, vagy nos, üzenetet is hagyhatnak a lapok között azoknak, akik ugyanazt a könyvet olvassák.”
Témafelvetése mellett egyértelműen az Üzenetek Könyvtárának ötlete az, ami igazán speciálissá teszi Cath Crowley könyvét. Az általa megálmodott, otthonos és szeretetteli hely egy olyan közeg, ahová a legtöbben szívesen odaképzelnénk magunkat, és ami persze a könyv központi allegóriájává is válik. Az olvasók által hagyott kis üzenetek ugyanis egyrészt rávilágítanak arra, hogy egy könyvben nemcsak az író története van benne, hanem az összes olyan emberé is, aki valaha a kezébe vette. Másrészt rámutat arra is, hogyan tud egy-egy vers, novella, vagy regény segíteni az élet nehéz időszakaiban, és hogyan tudja az írott szó megőrizni azoknak az emlékét, akik már nincsenek közöttünk.
„Mi vagyunk a könyvek, amiket olvasunk, és minden dolog, amit szeretünk."
A Szavak kékben súlyos témája ellenére is kifejezetten pozitív történetté növi ki magát, főként a különleges könyvesbolt lelkeket és kapcsolatokat gyógyító hatása miatt. Jó olvasni a könyvek erejéről és a szereplők könyvek iránt érzett szeretetéről, ahogy arról is, hogyan tárják fel az érzéseiket az emberek az Üzenetek Könyvtárának sokat forgatott lapjain. A regényben az is izgalmas, hogy a maga módján minden szereplője kicsit különc, éppen ezért nagyon szerethető és érdekes figurák is, akikkel könnyű azonosulni. Ahogy izgalmas az a folyamat is, ahogy ezek a sérülékeny és érzékeny szereplők megnyílnak egymásnak és az életnek, és ahogy ráébrednek, hogy az újrakezdés nem egyenlő a felejtéssel.
