A Rengeteg nem gyereknek való mese

.konyvesblog. | 2016. október 27. |

A fantasynek megvan az a csodálatos vonala, mely régi meséket dolgoz fel. Már Tolkien is vett át elemeket az európai mondákból, és nem tesz másként Naomi Novik Rengetegje sem, amely a kevésbé ismert szláv mesevilágot tárja elénk.

Naomi Novik: Rengeteg

Fordította: Heinisch Mónika, Gabo Kiadó, 2016, 448 oldal, 3990 HUF

 

Naomi Novik regénye tipikus tündérmeseként kezdődik. Hőse, Agnyeska egy kis falucskában él a völgyben, melyet nagyon szeret. Egy nap megjelenik náluk a Sárkány néven emlegetett varázsló, aki alkalmanként kiválaszt egy lányt a lakók közül, és magával viszi tornyába. Ezúttal Agnyeskán a sor. A toronyban derül ki, hogy a varázsló nem azért választja ki az ifjú hölgyeket, mert feleséget szeretne belőlük nevelni, hanem mert a lányokban erős varázserő szunnyad, melyet a felszínre kell hozni.

Agnyeska tehát hamarosan megismeri a mágusinasok viccesnek kicsit sem nevezhető életét, hiszen a Sárkány igencsak kemény oktató. És akkor még szóba sem került a történet legfontosabb eleme, mely maga a Rengeteg. Az önálló tudattal rendelkező erdőség, amely folyamatosan terjeszkedik, célja pedig, hogy elpusztítson mindent. Ez az a sötét erő, mely miatt szükség van a mágusokra, de még ők sem óvhatják meg világukat az emberi természet gonoszságától.

A Rengeteg sok szláv mesére építkezik – sőt, a szláv népek szerepelnek is a regényben, persze megváltoztatott nevekkel –, a legfontosabb darabja mégis az Agnieszka Skrawek Neiba című népmese. A mesebéli elemek itt egyébként véget is érnek. Novik regénye még csak véletlenül sem habos-babos, gyermekeknek szánt történet.

A Rengeteg hangulata nagyon is felnőttes, melynek második felében például egy jól kidolgozott, politikai játszmákkal teletűzdelt, elég horrorisztikusan záruló szál is felbukkan. Emellett Novik írása – bár ilyen jelenetekből kevés akad – nem spórol a vérrel sem, ahogy a ritkán felbukkanó szexjelenetek is kellően érzékletes leírásúak. Maga a cselekmény nem akciódús, az író inkább a szereplőire, valamint a köztük lévő feszültségre, a szeretetre és fájdalomra helyezi a hangsúlyt. Éppen ezért a világa sem épp kidolgozott, relatíve kis részét ismerjük meg, a mágiarendszer pedig, bár érdekes, nem túlbonyolított. A szöveg másik erőssége a hangulata. Bár alkalomadtán véres és minden értelemben könyörtelen a története és a szereplői, végig megőrzi azt a mesés hangulatot, ami miatt sok-sok olvasó beleszeretett.

Szerző: Nagy N. Norbert

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.