B-
David Baldacci: A pokol tornáca, Fordította:Vraukó TamásEurópa Könyvkiadó, 2012.
David Baldacci olaszos hangzású neve ellenére amerikai, az Egyesült Államok aktuális sikerszerzői közé tartozik. A szinte kivétel nélkül a fővárosban, Washingtonban játszódó politikai thrillereit rengetegen olvassák. A tizennegyedik magyar nyelvre lefordított könyve, A pokol tornáca – több kötetéhez hasonlóan – amerikai megjelenésekor vezette a The New York Times bestsellerlistáját, így akarva-akaratlanul is nagy elvárásokat támaszt önmagával szemben.
Hőse Oliver Stone (eredeti nevén John Carr) egy kiégett, ellenségeivel és életével már leszámolt exkommandós, akit annak ellenére, hogy papíron nem is létezik, többen is holtan akarnak látni. Megkapja azonban azt a bizonyos utolsó megbízást, méghozzá nem mástól, mint az Amerikai Egyesült Államok elnökétől. Mielőtt azonban elindulhatna, hogy az utolsó akció teljesítésével mentesítse magát korábbi vétkei alól, valaki vagy valakik golyózáport zúdítanak ártatlan (vagy annak tűnő) járókelőkre és bombamerényletet követnek el a Fehér Ház mellett található Lafayette parkban. Ki áll a robbantás hátterében? Ki volt a merénylet célpontja? Csupa olyan kérdés, amelyre a választ csak Stone, a segítségül mellé adott angol MI6-ügynök és a Stone különleges barátaiból álló csoport, a Teve Klub tudja kideríteni.
A kezdés kissé döcögős, lassú, utána azonban felpörögnek az események Stone és Chapman ügynökök körül. Felvonul az amerikai kormányhivatalok színe, java, sőt, még a NASA is dolgozik az ügyön, csak kapkodjuk a fejünket a sok fordulattól. A rengeteg történés mellett azonban bántóan kétdimenziósak, kidolgozatlanok a karakterek: Stone nem bízik senkiben, még saját barátaiban sem, állandóan ugrásra kész, keze mindig a ravaszon. A társául adott angol ügynök pedig, ahogy az a B kategóriás filmekben lenni szokott, meglátja a sokat látott, szigorú tekintet mögött a férfit, akivel minden bürokratikus nehézség és az egyre szaporodó hullák ellenére is folytatja a nyomozást a titokzatos, minden eddiginél nagyobb veszély elhárítása érdekében. Párbeszédeik kissé sablonosak, a fegyverrel azonban mindketten tökéletesen bánnak, a szerző természetesnek veszi, hogy olvasói elhiszik, főhősei a legutolsó pillanatban a leghalálosabbnak és megoldhatatlannak tűnő helyzetből is kivágják magukat. Olvasás közben az ember óhatatlanul is elgondolkodik, hogy a kilencvenes évek akciófilmjeinek sztárjai közül kihez illene legjobban Oliver Stone szerepe.
Oroszok és mexikóiak, MI6, CIA és FBI, kábítószerkartellek és nanotechnológia. Baldacci nagyon sokat ígér, ezeket az ígéreteket azonban csak részben tartja be. A legnagyobb blöffje az, hogy könyvét politikai thrillernek állítja be, pedig az nem más, mint egy kissé felületesen megírt, néhol kissé modorosan fordított akcióregény. Ami – ha nem támasztunk vele szemben különösebb elvárásokat és elnézzük neki a kisebb logikai bukfenceket – elég szórakoztató olvasmány lehet.
Szerző: -kzs-
