666 gyakran 5

Wostry Ferenc | 2010. október 16. |

B-

Frank Schatzing: Az ördög temploma

Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 460 old., 2007, 2542 Ft.

 

Schatzing internacionális bestsellere (na ezt mondja ki tízszer gyorsan egymás után minden vállalkozó kedvű), a bolygógyilkos Raj (szintén az Athaneum adta ki, még 2005-ben) után nem kellett sokat várni, hogy a szerző első regénye is megjelenjen. Az ördög temploma stílusában és témaválasztásában is radikálisan különbözik a világsikerű katasztrófatörténettől.

1260-ban a kölni dóm a világ legnagyobb (akkoriban még csak épülő) épülete, vezető építésze pedig Gerhard Morard, aki a halálba zuhan az állványzatról. Schatzing regényében lökik, hiszen egy egyszerű baleset meglehetősen száraz alapot adna egy efféle történelmi krimieposznak.

A pórnép magát a Sátánt okolja az építőmester haláláért, a félkezű koldus, Jákob kivételével, ő ugyanis szemtanúja volt a gyilkosságnak. Miközben almát szedett, látta, amint a kegyetlen Urquhart, egy titkos összeesküvéseket szövögető társaság tagja a halálba taszítja Morartot.

A koldust meglehetősen kellemetlenül érinti, hogy ugyanakkor Urquhart is meglátta őt, és már indulhat is a hajsza, csórikám a középkori Köln átláthatatlan sikátorain keresztül kénytelen menekülni az íjpuskát meglehetős ügyességgel használó gyilkos elől, és csak egy tanult orvosdoktor hisz neki, illetve nyújt neki menedéket.

Az ördög katedrálisában az antagonisták személye már az elejétől nyilvánvaló, csak a motivációjuk titok, és a fátyol e rejtélyről való fellebbentése ad gerincet a kalandoknak. A sztori halott kurvákon, ótvaros leprásokon és a középkor lucskán gázol keresztül: a bonyolítás modernesen durva, de az ambient gótikus, és mindeközben a háttérben ott meredezik a székesegyház, fenyegető, architekturális ómenként.

A Rajhoz képest Schatzing kimondottan visszafogja magát, előbbi ezervalahány oldal, Az ördög temploma alig több mint négyszáz, ráadásul a tempója is sokkal feszesebb. Az akciós részeket aránylag izgalmasan viszi papírra, ebben a történelmi hűség illetve részletek, valamint az érdekes figurák segítenek. Sajnos a túlzásba vitt vallási politizálás kátyúba vezeti a történet lendületének szekerét - igyekszik onnan kirángatni, de nem igazán sikerül.

A történelmi krimik rajongói ne hagyják ki, hiszen a Dan Brown-féle baromságokhoz képest Schatzing könyve felüdülés a maga átgondolt stílusával és többé-kevésbé gördülékeny történet-szövésével, bár vannak azért ennél sokkal jobb históriás thrillerek is a piacon.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.