25 éve hunyt el Weöres Sándor, a gyermeklelkű kívülálló

Rostás Eni | 2014. január 22. |
Weöres macskával
Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

„Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg -- épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem?” – kérdi Weöres Sándor Önarckép című versének végén, mi pedig megpróbálunk válaszolni a kérdésére. 25 éve hunyt el a költő, aki a legegyszerűbb szavaknak is dallamot kölcsönzött, az időn kívül élt, és még a terebélyes udvarú holdat is órákig tudta bámulni.

Weöres 1913 júniusában született Szombathelyen. „Életének első asszonya” szerb polgárlány volt, apja földbirtokos katonatiszt. Tanulmányait a pápai evangélikus iskolában kezdte, a Vas megyei kisfaluban, Csöngén folytatta, végül gyenge egészségügyi állapota miatt magántanulóként fejezte be. A lányokkal mit sem törődvén se üveges-, se, gerencsér-, sem pedig asztalos-inasnak nem állt, irodalom iránti szenvedélyét a falu lelkészének könyvtárában csillapította- falta Schiller és Shakespeare drámáit. Első saját írása szombathelyi gimnazistaévei alatt jelent meg, novelláját, az Egyszer régent a helyi, Hír című folyóirat közölte 1928 júliusában. Még abban az évben négy verse jelent meg az Erő című lapban, egy évvel később pedig már a Pesti Hírlapban és a Napkeletben publikált.

kicsi_Weöres.jpg

1929 nem csak a szélesebb körű bemutatkozás miatt volt fontos év számára. Ekkor ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel, aki miatt egy életre az eszébe véste, hogy ne hajoljon meg „ezt-azt kívánó kordivat előtt”. Szintén ekkor került kapcsolatba Babitscsal, ő a dal ízére tanította. Weöres életművét végignézve kijelenthetjük, hogy tanítványnak is kiváló volt. „Oltáromon vadmacska, páva, bárány: három költő előtt borul le hálám. Bár a homokban lábnyomuk lehetnék.” (Az 1974-ben megjelent Hála-Áldozat című szonett vadmacskája Ady Endre volt.) A költő próbálgatta irodalmi „lepke-szárnyait”, közben Sopron felé vette az irányt, és leérettségizett. 19 évesen, Hajnal című költeményével debütált a Nyugatban, ahol az újság fennállásáig több mint hatvan verset jelentetett meg. A debütálás azonnal országos ismertséget hozott, az akkor már sztárköltőnek számító nagy öregek befogadták, hamar a meghatározó irodalmi körök elismert, és szeretett figurájává vált.

„Olvassa, aki tud magyarul”

„Húszéveskori önmagunkkal ha találkoznánk negyvenévesen: irigyelnénk, vagy megpofoznánk.” A húszéves Weöres épp egyetemi tanulmányai elején járt, pofont nem érdemelt, irigylést annál inkább. Próbálkozott a jogászképzéssel, majd a földrajz-történelem szakkal, de diplomát filozófia-esztétika szakon szerzett. Egyetemi évei alatt megalapította az Öttorony című folyóiratot, és olyan fontos barátokra és támogatókra tett szert, mint Jékely Zoltán, Vas István vagy Csorba Győző.

WS_foto_001_web.jpg

„Tág a világ mint az álom. Mégis elfér egy virágon”. Weöres virága egészen a Távol-Keletig árasztotta illatát, a költő arab és indiai vizeken hajózott, eljutott Kínába, Szingapúrba. Utazásai költészetére is hatással voltak, megindult benne a szavak csepegése, haikukkal, haikuszerű versekkel gazdagítva életművét. Mire A vers születése című doktori disszertációja megjelent, már három önálló kötetet tudott a háta mögött. Könyvtárosi pályafutását Pécsett kezdte, onnan Székesfehérvárra, majd Budapestre került. A Nyugat megszűnése, vagyis Babits halála után a folyóirat utódjának szánt Magyar Csillagban, és a Válaszban jelentette meg műveit. Publikált a Sorsunk című havilapban is, ahol szerkesztőként dolgozott.

„Lányok, lányok, mért hagytok magamra?”, kérdezte a költő, magánya ellen pedig könnyű-röptű vércse képében érkezett Károlyi Amy költőnő. Ő 1947-től nem csak társ, de útitárs, munkatárs, sőt önjelölt személyi titkár is volt, és rendszerezte Weöres örök-gyerek káoszát. Negyvenkét évig tartó házasságuk alatt két gyerekkönyvet írtak együtt, a Tarka forgót, és a Hetedhét országot.

Weöres Sándor életének főbb állomásai:

1913. június 22. – Megszületik Szombathelyen

1928. július – Publikálja első novelláját a Hír című folyóiratban

1929 – Megismerkedik Kosztolányival és Babitscsal

1932. augusztus – Hajnal című versével debütál a Nyugat 25. évfolyamának 15-16. számában

1934 – Megjelenik első verseskötete, a Hideg van

1935 -  Baumgarten-jutalomban részesül, megjelenik második kötete,  A kő és az ember

1937 – Bamugarten-díjat kap, a Távol-Keletre utazik

1939 – A vers keletkezése című disszertációjával doktori fokozatot szerez

1941 – Könyvtárosi állást kap Pécsett

1942. július – A szerkesztőségen belüli irodalmi, és esztétikai nézeteltérések miatt otthagyja az általa alapított Öttorony című lapot

1944 – Megjelenik a Medúza

1943 – Budapestre költözik, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lesz

1947 – Feleségül veszi Károlyi Amyt

1950-56 – Formalizmussal vádolják, kizárólag gyermekverseket és műfordításokat jelentethet meg

1956 – Véget ér a kényszerű irodalmi mellőzöttség, megjelenik A hallgatás tornya

1970 – Kossuth-díjat kap, megalapítja a Pásztor Béla-díjat, megjelenik első angol nyelvű versválogatása

1972 – Megteremti Lónyay Erzsébet, azaz Psyché alakját

1973 – Megjelenik a Ha a világ rigó lenne

1982 – A műfordítóként kapható legmagasabb elismerésben, Forintos-díjban részesül

1989. január 22. – Meghal Budapesten

1989. február 9. – Végső nyugalomra helyezik a Farkasréti temetőben

Arról, hogy Weöres nevéről először csengő-bongó gyerekversei és transzba esésig kántálható mondókái jutnak eszünkbe, az ötvenes évek szemellenzős kultúrpolitikája tehet. Neki nem a véres tollú politizálás volt a bűne, hanem politikamentessége, ami egész, gyerekkor és öröklét határán egyensúlyozó lényéből áradt. Nem volt apolitikus, 1956-ban is serényen forgatta a tollat, ám ezen írásai nem jelenthettek meg. Mint ahogy 1950 és 1956 között gyermekversein, és műfordításain kívül semmi más sem. A költészete ellen leggyakrabban hangoztatott szitokszó a formalizmus volt. Pályatársai hiába tiltakoztak mellőzése ellen, a vezetőség nem engedett. A kényszerű némaságot végül A hallgatás tornya című kötet törte meg 1956-ban. „Én azt mondom, hogy a történelmen most már cakk-pakk túl kell lépni. Át kell menni egy történelem utáni korszakba, addig béke és nyugalom nem lesz” – ezt már a hetvenes évek második felében nyilatkozta, a mellőzés miatti rossz érzéseiről pedig közérzet versei árulkodnak. 1970-ben megjelent első angol nyelvű válogatása, és megkapta a Kossuth-díjat, melynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költőknek adományozható Pásztor Béla-díjat. A nyolcvanas években egészsége megromlott, 1989. január 22-én hunyt el Budapesten.

Weöres_fiatal.jpg
Ha a költő játszótere a vers, neki játszópajtásai voltak a szavak. Nyelve, barátja, Hamvas Béla szerint „ösztönnyelv: az asszonyoké, a gyermekeké, az állatoké, a mítoszoké”. Beutazta önmagát, és a mindenséget, imitálta és felfedezte a XIX. századi írónőt, Psychét, törpék között derekabb törpe volt a többinél, de egy dologban nem lett igaza. Az emlékezet végül öröklétet adott a dalainak. És hogy ki is volt igazán Weöres Sándor? Tűzben fa parazsa, vízben puha moha, szélben jegenyefa, a földön pedig az egyik legnagyobb magyar költő, aki kívül állt formán, időn és történelmen.

Köszönjük a képeket a Petőfi Irodalmi Múzeumnak! Június 1-jéig izgalmas, A megmozdult szótár című Weöres-kiállítás látható náluk, tessék elmenni, az Indexnek is tetszett!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.