Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika - akinek sok más mellett olyan meséket köszönhetünk, mint a Boribon, a Kippkopp vagy a Laci és az oroszlán - decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról. Pontokba szedtük a legérdekesebb megállapításokat!

ro | 2020. december 21. |

  • Budapesten, a Baross utcában nőtt fel, a ház volt a játszóterük, és mindig volt egy mérges házmester, aki nem szerette, ha a gyerekek zajonganak, de a bérházban a szomszéd gyerekekkel mindig tudtak játszani, bújócskázni.
  • A második világháború alatt már elég nagy volt ahhoz, hogy fájjon neki, amikor az édesapja katonaorvosként bevonult – rettenetesen hiányzott neki az apja, és kis verseket írt hozzá. Kisgyerekként amúgy nem fogta fel a háború szörnyűségét, az ostrom alatt a pincébe szorultak, ott játszottak a többi gyerekkel.
  • Ebből az időszakból két emléket idézett fel: a háború alatt a Népligetben sétáltak, és ő boldogan szaladt egy fa felé, amikor katonák fegyvert fogtak rá, illetve egy másikat, amikor a testvérével biciklivel elestek: "Tartok attól, hogy amikor nagyon boldog vagyok, van lehetőség arra, hogy mindjárt vége szakad".
  • Szerinte a gyerekekben "visszhangra lel", hogy valóságos dolgokat mesél nekik.
  • Már elég korán "tündérke-ellenes" volt, bár később alkotott egy ilyen tündérkét: ez volt a kockásfülű nyúl, de az egy esendő nyuszi volt, aki nem varázsolt – az egyetlen csoda, hogy tudott repülni.
  • Az iskolában "szörnyeteg jó tanuló volt", az irodalom ugyanolyan jól ment, mint a matematika. Fogalma nem volt, mi legyen, egyet tudott: beleszeretett a színházba, majd később a bábszínházba.
  • A gimnázum után évekig sorra kapta a pofonokat, például hiába jelentkezett az iparművészetire, nem vették fel.
  • Egyszer kedve lett gyerekkönyvet csinálni, miután egy olyan angol mesekönyv került a kezébe, amiben csúfondáros rajzok szerepeltek. Jól szórakozott, hogy egy mesét ilyen gunyoros-viccesen is el lehet mondani, és azt mondta, ilyet ő is tud rajzolni.
  • Ez volt a Boribon, a játékmackó – mai fejével nem biztos, hogy megírná, hogy a gyerekek felvágták a mackó hasát.
  • A mesekönyvet akkor az édesapja asztalán hagyta, aki bevitte az Ifjúsági Kiadóba (a későbbi Mórába). Ott először nem hitték el, hogy az ő műve, ezért előttük is kellett rajzolnia.
  • Végül az első, nyomtatásban megjelent könyve A Bem téri gyerekek című lett, amit azóta sem adtak ki, de nem is akarja, mert ma már kicsit didaktikusnak tartja.
  • Számára a fordulat 1963-ban jött el, amikor egy könyvesboltban egy pár a füle hallatára lelkendezett, hogy új Marék Veronika-könyv jelent meg. Odament bemutatkozni, de nem hitték el, hogy ő az. Számára mindenesetre egy jel volt, hogy komolyan kell vennie "ezt a könyves dolgot".
  • Abban az időben nagy küzdelem folyt azért, hogy a gyerekirodalmat ne kezeljék le, hanem vegyék ugyanolyan komolyan, mint a felnőtteknek szóló irodalmat.
  • Szörnyű volt a szocializmusban szabadúszónak lenni, ő maga azért lehetett szabadúszó, mert felvették az Írószövetségbe.
  • Imádja a képregényszerű történeteket, mint amik A kék kerítés című kötetben jelentek meg – örült, hogy ezek nem enyésztek el, hanem ma már összegyűjtve olvashatók. Ahogy örült annak is, amikor a Pagony két antológiában kiadta azokat a történeteit, amelyek sok éve folyóiratokban jelentek meg, és amelyekről azt hitte, hogy már elvesztek (A bohóc és a kismajom, Alfa bácsi). Lehet, hogy lesz még egy kötet, hiszen "szörnyű, hogy mennyi sok történetem van".
  • Pályája elején a könyvei megjelentek szerbül, németül, románul ("nagyon odavoltam"), de egy idő múlva a külföldi megjelenések leálltak. 1965-ben viszont Japánban megjelent a Laci és az oroszlán, amit szakmai pályája leginkább sorsfordító eseményeként jellemez. A japán megjelenés után sorra bejelentkeztek a kínaiak, a tajvaniak, a koreaiak is.
  • Japánban nagy kultusza van a Laci és az oroszlánnak, és sokáig azt hitte, azért, mert a történet a bátorságról szól. Ám amikor kiderült, hogy még felnőttek is sírtak a mesén, valaki elmesélte neki, hogy a japánok számára ez a történet leginkább arról szól, hogy elveszítenek valamit az életükből, ami nekik fontos volt. Volt például olyan olvasója, aki ennek a mesének a segítségével tudta feldolgozni az édesanyja elvesztését.

A nyitókép Marék Veronika 80. születésnapja alkalmából készített interjún készült, fotó: Valuska Gábor.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Marék Veronika 80 – Tollából ösztönös szeretettel bújnak elő a történetek

...
Nagy

Marék Veronika – Akinek mesék gömbölyödnek a keze alól

...
Hírek

Marék Veronika és Takács Mari is esélyes az Andersen-díjra

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Hírek
...
Nagy

Szántó T. Gábor regényében az áldozatok és az államvédelemben szerepet vállalók is zsidók

...
Nagy

Bödőcs Tibor: Szerzőként barokkosabb, manieristább vagyok

...
Nagy

Danyi Zoltán rózsaformára írta a regényét

...
Nagy

Jennifer Teege: Tanulnunk kell a múltból

...
Nagy

Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag

...
Nagy

A Mély levegő a hallgatás és a némaság könyve – Laudáció Halász Rita Margó-díjához

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

...
Hírek

Dragomán György 2040-ből egy klímakempingből üzent

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról