Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika - akinek sok más mellett olyan meséket köszönhetünk, mint a Boribon, a Kippkopp vagy a Laci és az oroszlán - decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról. Pontokba szedtük a legérdekesebb megállapításokat!

ro | 2020. december 21. |

  • Budapesten, a Baross utcában nőtt fel, a ház volt a játszóterük, és mindig volt egy mérges házmester, aki nem szerette, ha a gyerekek zajonganak, de a bérházban a szomszéd gyerekekkel mindig tudtak játszani, bújócskázni.
  • A második világháború alatt már elég nagy volt ahhoz, hogy fájjon neki, amikor az édesapja katonaorvosként bevonult – rettenetesen hiányzott neki az apja, és kis verseket írt hozzá. Kisgyerekként amúgy nem fogta fel a háború szörnyűségét, az ostrom alatt a pincébe szorultak, ott játszottak a többi gyerekkel.
  • Ebből az időszakból két emléket idézett fel: a háború alatt a Népligetben sétáltak, és ő boldogan szaladt egy fa felé, amikor katonák fegyvert fogtak rá, illetve egy másikat, amikor a testvérével biciklivel elestek: "Tartok attól, hogy amikor nagyon boldog vagyok, van lehetőség arra, hogy mindjárt vége szakad".
  • Szerinte a gyerekekben "visszhangra lel", hogy valóságos dolgokat mesél nekik.
  • Már elég korán "tündérke-ellenes" volt, bár később alkotott egy ilyen tündérkét: ez volt a kockásfülű nyúl, de az egy esendő nyuszi volt, aki nem varázsolt – az egyetlen csoda, hogy tudott repülni.
  • Az iskolában "szörnyeteg jó tanuló volt", az irodalom ugyanolyan jól ment, mint a matematika. Fogalma nem volt, mi legyen, egyet tudott: beleszeretett a színházba, majd később a bábszínházba.
  • A gimnázum után évekig sorra kapta a pofonokat, például hiába jelentkezett az iparművészetire, nem vették fel.
  • Egyszer kedve lett gyerekkönyvet csinálni, miután egy olyan angol mesekönyv került a kezébe, amiben csúfondáros rajzok szerepeltek. Jól szórakozott, hogy egy mesét ilyen gunyoros-viccesen is el lehet mondani, és azt mondta, ilyet ő is tud rajzolni.
  • Ez volt a Boribon, a játékmackó – mai fejével nem biztos, hogy megírná, hogy a gyerekek felvágták a mackó hasát.
  • A mesekönyvet akkor az édesapja asztalán hagyta, aki bevitte az Ifjúsági Kiadóba (a későbbi Mórába). Ott először nem hitték el, hogy az ő műve, ezért előttük is kellett rajzolnia.
  • Végül az első, nyomtatásban megjelent könyve A Bem téri gyerekek című lett, amit azóta sem adtak ki, de nem is akarja, mert ma már kicsit didaktikusnak tartja.
  • Számára a fordulat 1963-ban jött el, amikor egy könyvesboltban egy pár a füle hallatára lelkendezett, hogy új Marék Veronika-könyv jelent meg. Odament bemutatkozni, de nem hitték el, hogy ő az. Számára mindenesetre egy jel volt, hogy komolyan kell vennie "ezt a könyves dolgot".
  • Abban az időben nagy küzdelem folyt azért, hogy a gyerekirodalmat ne kezeljék le, hanem vegyék ugyanolyan komolyan, mint a felnőtteknek szóló irodalmat.
  • Szörnyű volt a szocializmusban szabadúszónak lenni, ő maga azért lehetett szabadúszó, mert felvették az Írószövetségbe.
  • Imádja a képregényszerű történeteket, mint amik A kék kerítés című kötetben jelentek meg – örült, hogy ezek nem enyésztek el, hanem ma már összegyűjtve olvashatók. Ahogy örült annak is, amikor a Pagony két antológiában kiadta azokat a történeteit, amelyek sok éve folyóiratokban jelentek meg, és amelyekről azt hitte, hogy már elvesztek (A bohóc és a kismajom, Alfa bácsi). Lehet, hogy lesz még egy kötet, hiszen "szörnyű, hogy mennyi sok történetem van".
  • Pályája elején a könyvei megjelentek szerbül, németül, románul ("nagyon odavoltam"), de egy idő múlva a külföldi megjelenések leálltak. 1965-ben viszont Japánban megjelent a Laci és az oroszlán, amit szakmai pályája leginkább sorsfordító eseményeként jellemez. A japán megjelenés után sorra bejelentkeztek a kínaiak, a tajvaniak, a koreaiak is.
  • Japánban nagy kultusza van a Laci és az oroszlánnak, és sokáig azt hitte, azért, mert a történet a bátorságról szól. Ám amikor kiderült, hogy még felnőttek is sírtak a mesén, valaki elmesélte neki, hogy a japánok számára ez a történet leginkább arról szól, hogy elveszítenek valamit az életükből, ami nekik fontos volt. Volt például olyan olvasója, aki ennek a mesének a segítségével tudta feldolgozni az édesanyja elvesztését.

A nyitókép Marék Veronika 80. születésnapja alkalmából készített interjún készült, fotó: Valuska Gábor.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Marék Veronika 80 – Tollából ösztönös szeretettel bújnak elő a történetek

...
Nagy

Marék Veronika – Akinek mesék gömbölyödnek a keze alól

...
Hírek

Marék Veronika és Takács Mari is esélyes az Andersen-díjra

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Gyerekirodalom

Nézz bele az Édes mostoha filmváltozatába!

Dobó Kata filmet forgatott Lakner Artúr gyerekklasszikusából: ez lett az El a kezekkel a Papámtól!, ma pedig kijött az első előzetes.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]