Kiss Ottó: Ég Bolt - Versek ég alatt, föld felett
Ill. Paulovkin Boglárka, Móra, 2023, 64 oldal
A hasonló formátumú és nagyon szépen kivitelezett, két kisméretű kötet könyvtárgyként is kapcsolódik egymáshoz, jól látható a kettő közötti összefüggés már akkor, amikor kézbe vesszük őket. De az Ég Bolt nemcsak vizualitás terén mutat jól látható és egyértelmű kapcsolatot a Csillagszedő Márióval, hanem
a gyermeki nézőpont bölcsességéből táplálkozó, sűrített, sokszor töredékes versformálásban is.
Természetesen vannak változások is, ezek közül talán a legfontosabb, hogy az új kötetben egy kiskamasz fiú nézőpontjából szemlélhetjük a világot, és neki nem egy válással, hanem egy nagyon komoly betegség traumájával kell szembenéznie. Ezek a versek talán egy árnyalatnyival didaktikusabbak a korábbiaknál, de ennek lehet az oka az is, hogy a versek beszélője itt már idősebb, aki másként érti meg a világot, mint óvodás "elődje". (Az első könyvet egyébként a 6+, míg ez utóbbit a 12+ korosztálynak ajánlja a Móra Kiadó.) Az Ég Bolt lapjain kevesebb a konkrét részlet, a hétköznapokat leíró kitérő, és több az általánosítás, a lét legvégső kérdéseire reflektáló sor. A Csillagszedőben hangsúlyos, a gyermeki perspektívából (is) következő humor (“Vasárnap délután én is / szigorúan diétáztam. // Főleg négytől hatig.”) visszafogottabbá válik, viszont megjelenik két új, középponti elem, az egyik a hit és Isten, a másik pedig a geometria.
A súlyos betegség - ami miatt a versekben megszólaló kisfiú egy évig nem is jár iskolába - a halálfélelmet is felébreszti, és az elmúlással kapcsolatos, sokszor nagyon homályos gondolatok között minduntalan felbukkan Isten: “A kérdés nem az, / hogy Isten létezik-e. / A kérdés az, / hogy mi lenne, / ha nem volna.” A transzcendens kérdései foglalkoztatják tehát az iskolás, 12 év körüli kisfiút, aki
a geometria térbeli törvényszerűségeit is a világ magyarázatára, megértésére igyekszik felhasználni,
a pont, az egyenes és a kör is lételméleti metaforákká válnak ezekben az epikus ívre felfűzött, lazán kapcsolódó versekben. A kör a végtelenség, a kezdet és a vég (vagy születés és halál) egymásba fonódásának formája, a pont pedig a semmiből keletkező világok, a teremtés aktusának megértéséhez jelenthet kaput, mint fontos matematikai axióma:
Tanultuk mértanból,
hogy a pontnak nincs kiterjedése.
Vagyis nem létezik, csak mi találtuk ki,
hogy később az egész mértant ebből a
nem létező pontból hozzuk majd létre:
a vonalat, az egyenest, a négyzetet,
a téglalapot, a háromszöget, de még a kört is.
A semmiből így lehet egész világot teremteni.
Pontból leszünk, ponttá leszünk.
Bár a játékosság, elsősorban a címben is tetten érhető szójátékok itt sem hagyják cserben a szerzőt, az Ég Bolt az elsőnél jóval komorabb és filozofikusabb kötet. Olyan könyv, mely a gyerekekre jellemző egyszerűséggel és tisztánlátással fogalmaz meg gyermeki bölcsességeket, s melyben a gyerekek ráismerhetnek saját gondolatmeneteikre, egy számukra otthonos és jól ismert nyelven a fiatal elbeszélővel együtt töprenghetnek el a létezés legnagyobb kérdésein. A felnőttek pedig (mert egészen biztos vagyok abban, hogy a miénk is ez a könyv) elrugaszkodhatnak kicsit a földtől, és a gyermeki perspektíván keresztül csodálkozhatnak rá (újra) a világra.