Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap: streamelt sorozatok, TikTok-videók, virtuális valóság, AI, videójátékok határozzák meg mindennapjaikat. A 2009 után születettekre digitális nemzedékként hivatkozhatunk, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán fogyasztják, használják a hagyományos médiumokat. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni a korosztály számára?
Egy, a Harvard Egyetem idén publikált tanulmánya szerint az alfa generáció szabadidejének ötödét fordítja videójátékokra. Az írás rámutat arra is, hogy a gyerekek ezeket a felületeket nemcsak szórakozásra használják, közösségi platformként is fontos szerepük van. A tanulmány kitér az olvasással eltöltött időre is, ez az alfa generáció esetében 11 százalék, ami lényegében megegyezik a többi korosztállyal, tehát a kutatók szerint a videójátékozás nem feltétlenül az olvasástól veszi el az időt. Azonban felmerül a kérdés, hogy a digitális tartalmak rendkívül változatos vizualitásával hogyan tudják felvenni a verseny a nyomtatott könyvek és az azokban található illusztrációk.
Magyarósi Éva képzőművész, animációs rendező, a Bookline Kids szakértője így nyilatkozik a témában:
„A digitális kultúra belemászik a vérereinkbe is, élni nélküle képtelenség.
Ugyanakkor hiszem azt is, hogy a gyermeki nyitottság élénken tartásával a világ több részére is rá lehet mutatni, mennyi minden van még a számítógépen kívül is. A manuális műveletek, az alkotás és a felfedezés élményének láthatatlan becsempészése az életünkbe még a felnőttek idegrendszerére is átütő erővel tud hatni. Az asztalokon felejtett, megfelelő oldalakon nyitva hagyott könyv, illusztráció mágnesként hat. Tapadni tudnak a gyerekek egy pontosan célzott ábrázolásra.”
Ide kapcsolódik a Norwegian Reading Center munkatársa, Anne Mangen által vezetett, 2014-ben publikált felmérés is, mely szerint nyomtatott könyvek olvasása után a befogadók könnyebben tudják felidézni a történeteket, empatikusabbak a szereplőkkel, érzelmileg jobban bevonódnak, ellentétben azzal, ha digitális formátumban fogyasztják ugyanazt a történetet.
A Bookline Kids októberben olyan köteteket mutat be, amiknek nemcsak története, de illusztrációi is kiemelkedők. Ilyen a hónap kiemelt kötete is: Line Halsnes Menő erőgépek című könyve, amely az indoklás szerint lenyűgöző részletességgel, izgalmas és részletes rajzokkal mutatja be a kicsik kedves témáját. Hasonlóan érdekes kötet Ileana és Maria Surducan gyerekeknek szóló képregénye, a Nor vakációja, amely kifejezetten a videójátékokat és videójátékokon túli élményeket hozza össze. Emellett két magyar szerző, Békés Pál és M. Kácsor Zoltán kötete is bekerült a Bookline gyerekkönyvajánló programjába.
Békés Pál a magyar meseirodalom megkerülhetetlen alakja, a Book Bookline Kids által ajánlott A kétbalkezes varázsló pedig a szerző első és mai napig legnépszerűbb alkotása. Hasonlóan közkedvelt író M. Kácsor Zoltán is, aki a Már tudok olvasni című könyvsorozat legújabb részével, A varázsajtó – Berci és a koboldokkal került be a programba.