Adam Kay (Fotó: adamkay.co.uk)
Kolozsi Orsolya

A gyógyítás szókimondó története gyerekeknek

„Orvos és időgép – hogy nem jutott ez még eszébe senkinek? Gyerünk!” – hívja izgalmas utazásra olvasóját a Manó Könyvek kiadványa, mely a gyógyítás hajmeresztő történetén kalauzolja végig a gyerekeket. „Ha tehát felkészültél, csipesz az orrodra (bőven folyt a bűzös genny annak idején), fel a gumicsizmádat (gázolni fogunk a kakiban is), moss kezet (ha már a régiek ezt mellőzték) és vegyünk irányt a kezdetekhez.” Hát lehet ellenállni ennek az invitálásnak?

Adam Kay: Testünk régen és most
Ford. N. Kiss Zsuzsa, Manó Könyvek, 2022, 407 oldal

Azt, hogy az ismeretterjesztés nem csak száraz és unalmas módon történhet, kiválóan példázza Adam Kay Testünk régen és most című kötete, mely a korábbi, Testünk kívül és belül folytatása. Míg az első rész az ember anatómiai felépítésével ismertette meg a gyerekeket, az újabb könyv az orvostudomány történetébe vezet be közérthetően és rendkívül szórakoztatóan. A humoros szöveg mellett Henry Parker vicces illusztrációi is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisiskolás gyermek ne csak tanuljon, hanem az információszerzés közben jól is érezze magát.

Olvasd el ezt a könyvet és lényegében orvosi diplomát szereztél! Oktat és mulattat – bele kéne venni az országos tantervbe!

 – állítja a könyvről Harry Hill komikus. Az orvos végzettségű (és egyébként felnőtteknek szóló könyveket is jegyző) Kay írása úgy kalauzol végig a gyógyítás történetén, hogy minden fontosabb állomást sorra vesz az ókori Egyiptomtól kezdve napjainkig.  Azért, hogy a több ezer évet felölelő összegzés ne váljon kaotikussá, az egyes szervek, fontosabb szervcsoportok köré építi a fejezeteket. Az agy, a keringési rendszer, a csontok, a belek, a máj és a vesék is kiemelt „szereplői” a történetnek, köréjük szerveződve bomlik ki ez a hihetetlenül érdekes világ, amit orvostudománynak nevezünk.

Az antibiotikum felfedezése, a röntgen forradalmi újítása, a műtéti érzéstelenítés vagy az első veseátültetés mind szóba kerülnek, mint fontos állomásai ennek az emberiséggel egyidős „sztorinak”. A képzeletbeli időutazás során a szerző az egész korai időkig visszavezeti olvasóit, és azt sem rejti véka alá, milyen homályos feltételezésekből és babonákból indult ki az orvostudomány a kezdetek kezdetén: „Merthogy ez volt a nagy gond a régi időkben – az embereknek halvány fogalmuk sem volt az emberi test működéséről. Ha beszedtél valami nyavalyát, akár olyan csekélységet is, mint a kiütés a popódon, megnézhetted magadat. A bánatos kiütésekre valami eszement, alighanem hatástalan kúrát írtak volna elő – toroköblögetést pisivel meg rovarokat a bugyidba.” Innen jutottunk el oda, hogy a kardiológusok defibrillátorokat ültetnek a szívbe vagy a tudósok képesek élőlényeket klónozni.

Sok közismert tényt sorra vesz az elbeszélő, de tartogat még a felnőttek számára is meglepő információkat. Kiderül például, hogy a világon a leghosszabb műtét (egy sziámi ikerpár szétválasztása) 103 órán át tartott, vagy hogy az ókori görögöknél az orvosok megkóstolták a beteg hányadékát. Azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy a gyulladás megszüntetésére aranyat fecskendeztek az ízületekbe, vagy hogy Charles Darwin irtózott a vér látványától. Nemcsak a betegségekről és gyógyításukról, hanem a gyógyítás történetében kimagasló orvosokról is új információkat nyerhetünk.

Wilhelm Röntgent egy gúnyrajz miatt kicsapták az iskolából, később azonban olyan híres lett, hogy hegyet, kémiai elemet és csokoládét is elneveztek róla.

Nobel-díjat is kapott híres találmányáért, mellyel az első felvételt felesége kezéről készítette.

Mivel a könyv a test gyógyításának történetét tárja fel, elkerülhetetlenül ütközik olyan dolgokba, melyekről nehezen, vagy csak szigorú korlátok között beszélünk. Az emberi testhez kötődő anyagok, a genny, a váladék, a vér, a bélsár mind olyan részletek, melyeket muszáj megnevezni egy ilyen könyvben, és a szerző meg is teszi ezt, nem hagyva ki a kakiban, pisiben, pukizásban rejlő nem túl szofisztikált poénlehetőségeket sem, de ez nem tűnik problémának, hiszen ezzel is könnyedebbé teszi ezt a kicsit véres és sokszor rémisztő kérdéskört.

A kötet nemcsak gyerekeknek, hanem szüleiknek is melegen ajánlott, egyrészt mert nagyokat lehet kuncogni a gyerekkel (például a könyvet korrektúrázó Prunella néni szöveghez fűzött megjegyzésein), másrészt nagyon jó közösen rácsodálkozni az emberi test működésére, és azokra az emberekre, akik megszállottként, őrült kíváncsiságtól és segíteni vágyástól hajtva olykor egész életüket tették fel egy-egy jelenség magyarázatára, probléma megoldására. A gyógyítás történetén végignézve láthatóvá válik, mennyire fontos az egészség, és az, hogy vigyázzunk rá - ezt a tanulságot még akkor is nyilvánvalóvá teszi a könyv, ha olvasása közben elsősorban az önfeledt szórakozásé a főszerep.   

Fotó: adamkay.co.uk