Az előző generáció elsősorban a szégyen miatt hallgatott a klimaxról, meg azért, mert úgy érezték, nőként kudarcot vallottak. A menopauza tünetei régen összemosódtak az öregkori betegségekkel, vagy a korszellem miatt egyszerűen elhallgatták őket, így nyitott társadalmi eszmecserére nem kerülhetett sor, írja Sheila de Liz német nőgyógyász Hőhullámon című bestseller kötetében, ami nemrég magyarul is megjelent.
Az 57 éves, New Jersey-ben született, és később Németországban élő szakember a könyvben sok humorral, ugyanakkor szakszerűen, kutatási adatokkal alátámasztva segít megérteni a változókort kísérő komplex tünetegyüttest. A könyvbe beleolvasva (itt te is megteheted) már egyáltalán nem tartottam attól, hogy a könyvbemutatón majd egy órán keresztül a rémisztő tünetek lesznek a fókuszban, és
esetleg azt kell hallgatnom, hogy szépen lassan elhízott, hőhullámokon lovagoló tűzokádó sárkánnyá fogok változni a kortársaimmal együtt.
Hogy a napjaimat – és a családom életét – az határozza meg, hogy éppen hol tartok a hormonális hullámvasutamon. Kiderült, hogy ennek nem kell így történnie, és az is, hogy mennyi mindent nem tudunk erről a meghatározó életszakaszról.
A kötetet március végén Budapesten is bemutatták, a szerzővel Fiala Borcsa beszélgetett.
A menopauza valójában egyetlen napig tart
Bizony, a tünetek már a negyvenes éveinkben is megjelenhetnek: depresszió, ízületi fájdalmak, szívritmuszavar, szokatlan bőrelváltozások, stb. Megtudtuk, hogy a perimenopauza egy kb. 10 évig tartó időszak, és az utolsó menstruációig tart. A menopauza viszont csak egyetlen nap – az utolsó vérzés napja, a menstruáció búcsúja – és csak évvel később, utólag tudjuk meg, hogy ez az volt. Ezt követi a posztmenopauza.
„Az anyáink nem beszéltek erről – nőként nem állhattál a figyelem középpontjába, mindent magadban kellett tartani” – mondja de Liz arról, hogy miért számít még mindig tabunak ez a téma.
„Nem beszéltünk erről orvosi szempontból, nem beszéltünk erről társadalmi szinten, a családokban és történelmi szempontból sem foglalkoztunk vele. A jó hír az, hogy biológiailag sokkal fiatalabbak vagyunk, mint anyáink voltak a mi korunkban. Csodálatos lehetőség előtt állunk az életünkben: úttörőként léphetünk ebbe az új életszakaszba” – mondta Sheila de Liz.
Sárkányok a sarkon túl
Ahány nő, annyi tünet, de mégis mire számíthatunk, „milyen sárkányok leselkednek ránk a sarkon túl?”, tette fel a kérdést Fiala Borcsa. A válasz úgy hangzott, hogy a klasszikus tünetekről, mint a hőhullámok, a hangulatváltozások, az alvászavar, az ízületi fájdalmak, vagy a hüvelyi problémák, a legtöbben hallottunk már. Vannak azonban olyan tünetek is, amelyekről eddig keveset tudtunk.
Ha az ösztrogén mennyisége csökkenni kezd, az minden szervrendszert érint, így olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a hajhullás, szemszárazság, hallásproblémák, fülzúgás, emésztési problémák.
De a hormonváltozás okozhatja azt is, hogy úgy érezzünk, hirtelen idegesítenek bizonyos hangok, vagy utálunk mindenkit. A közönség helyeselt, a nőgyógyász pedig megjegyezte: „Ez egy nemzetközi jelenség, nem igaz?”
„A menopauza alapvetően olyan, mint egy kártyapakli, és attól függően, hogy milyen lapokat osztanak neked, lehet ízületi fájdalmad, hüvelyi problémáid és hajhullásod,
és lehet hogy a barátnődnek depressziója van, szívdobogása, emésztési problémái és 20 kilót hízik.”
Charlie angyalai mint női hormonok
Az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron működését és szerepét a nőgyógyász a könyvben a Charlie angyalai című film szereplőihez hasonlítja, és ebből a fejezetből kaptunk egy ízelítőt is.
Drew Barrymore az ösztrogén.
Ő a legromantikusabb, és cukinak talál minden rosszfiút, álmodozó, bújós, melegszívű. Az ösztrogén felelős jó néhány lelki és pszichológiai folyamatért, amelyet „tipikus nő” címszó alatt szoktak összefoglalni: hogy szeretünk gondoskodni másokról, szépek akarunk lenni, törekszünk arra, hogy az anyósunktól kezdve a főnökünkig mindenki elégedett legyen velünk.
Cameron Diaz a progeszteron (szörfös, atlétikus, vékony testalkatú és irigylésre méltó a higgadt, igazi kaliforniai csaj). Ez a hormon ellensúlyozza az ösztrogén olyan hatásait, mint a nyálkahártya megvastagítása, vagy a hangulatingadozások, ennek a hormonnak hála vagyunk képesek olykor lazábban venni a dolgokat.
A csapat harmadik tagja a tesztoszteron. Igen jól hallottuk, ez nemcsak az Arnold Schwarzenegger-féle macsó pasik hormonja, a nők szervezete is termel tesztoszteront, még ha nem is túl sokat.
Ő Lucy Liu, a sakk- és kung-fu mester, aki bombákat hatástalanít.
A tesztoszteron segít felépíteni az izomzatot és javítja az anyagcserét, ez felelős az energiáért, az önérvényesítésért, és a libidóért. Charlie pedig a hipotalamusz, ami irányít, de ebbe most nem megyünk bele, a kötetben a szerző részletesen elmagyaráz mindent.
A hormonhiányos állapot, és ami ezzel jár
Szóba került az is, hogy
az egyik legnagyobb és legveszélyesebb tévhit az, hogy a menopauza esetén elég a tünetekkel megküzdeni, ezek híján pedig nincs tennivalónk.
A másik pedig az, hogy ezen át kell esni, és kész, és ha elmúlt, akkor minden újra rendben lesz.
Sheila de Liz kifejtette, hogy a változókorban a szervezet hormonhiányos állapotba kerül, és az összes szervrendszer szenved. Természetesnek vesszük, hogy idősebb korban csontritkulással, esetleg szívbetegséggel, demenciával kell megküzdenünk, pedig ezeknek nem kell feltétlenül így történniük.
A súlygyarapodás oka is az ösztrogénhiány: megváltozik az inzulinrezisztenciánk, megnő a hasunk, és már nem jók ránk a nadrágjaink. És ezzel nem csak az a probléma, hogy nem tetszik, ahogyan kinézünk, ez egyúttal egészségügyi probléma is, mivel a szervek körül halmozódik fel a zsír, ami gyulladást és mindenféle betegséget okozhat. Természetesen fontos, hogy időt szánjunk magunkra, hogy sportoljunk, de ez nem akaraterő kérdése. Vagy itt van a hüvelyszövet elvékonyodása – amire sok nőgyógyász azt mondja, hogy ez normális! – , és amiről szinte senki sem beszél.
Sheila de Liz beszélt a modern, növényi eredetű,
bioidentikus hormonpótló terápiáról, amelynek semmi köze a 20-30 évvel ezelőtt használt hormonpótló készítményekhez.
Ezeket laboratóriumi körülmények között állítják elő jamgyökérből.
Mit tehetnek a férfiak?
A könyvbemutatóra nemcsak az érintett korban lévő, vagy az abba hamarosan belépő nők voltak kíváncsiak, férfiakat is láttam a közönség soraiban. Sheila de Liz kifejtette, hogy nagyon fontos, hogy a férfiak megértsék, hogy ez a változás olyan, mintha a heréik pár év alatt felszívódnának.
Hogy a túlérzékenység gyakran nem személyes.
Néha gyszerűen csak le kell ülnöd és meg kell hallgatnod, teret kell adnod a társadnak, hogy kibontakozhasson, és támogatnod kell, amennyire csak tudod, ha azt akarod, hogy a házasság túlélje”
– tanácsolta a nőgyógyász.
Mentalitásváltás kell
„Mindannyiunknak mentalitásváltásra van szükségünk abban az értelemben, hogy a saját egészségünk nagyköveteivé kell válnunk” – folytatta. Az orvosok gyakran pszichiáterhez és kardiológushoz küldik a nőket, ha szívproblémáik, alvási problémáik vagy depressziós tüneteik vannak. A legfontosabb dolog az, hogy tájékozódjunk a tünetekről, ahelyett, hogy csak az orvosra hagyatkoznánk, és álljunk ki magunkért.
Az is fontos, hogy minden nap tegyünk magunkért valamit. Oda kell figyelni a táplálkozásra, nagyon lecsökkenteni, vagy elhagyni az alkoholfogyasztást, minden nap végezni valamilyen izomépítő testmozgást. A változókor tehát nem a női erő elvesztése, hanem egy lehetőség egy új egyensúly felé, amit önazonosan is megélhetünk.
Fotók: 21. Század Kiadó